Tag: karácsony

30
nov

Felkészülés a karácsonyra

Az advent – melynek első vasárnapja idén november 30-ára esik – jelentése: megérkezés, eljövetel. A négyhetes időszak Jézus születésére való várakozás, a felkészülés, a reménykedés időszaka. Az ünnep eredete az V–VI. századra nyúlik vissza, ebben az időben az emberek szigorú böjtöt tartottak.

10
jan

Mese a karácsonyról és a szeretetről

Valamikor réges régen az erdőben élt két fenyőfa. Együtt cseperedtek fel. Együtt nőttek. Az egyik fiú volt, a másik lány. Nagyon szerették egymást. Úgy érezték övék az erdő, övék a kismadár, amely rájuk szállt. Jött a tavasz, minden kizöldült mellettük. Jött a nyár, és jött az ősz. Majd jött a tél, s jött az ember. Sokáig bolyongott az erdőben, majd

Read more

20
dec

Téli hagyományaink

 

adventikoszorukeszites_003

November végén előkerülnek a fenyőágakból font koszorúk négy gyertyával. De vajon mit is jelent az advent?

Az ünnep eredete az V-VI. századra nyúlik vissza, karácsonyra, vagyis Jézus születésére való felkészülés időszakára. A lelki készülődés 4 hétig tart, a december 25-e előtti negyedik vasárnappal kezdődik. Eredetileg 40 napig tartott, mivel Jézus negyven napig böjtölt a pusztában, ám a Gergely pápa-féle naptárreform 4 hétre rövidítette.

A keleti keresztények azonban ma is január 6-án ünneplik karácsonyt. Régen a keresztények advent idején szigorú böjtöt tartottak, hajnalonként pedig szent misére jártak. Ezeket a hagyományosan napfelkelte előtt tartott miséket aranymisének nevezték. Az advent első napjától vízkeresztig terjedő időszakban tiltották a zajos népünnepélyeket, lakodalmakat. Az adventi koszorú készítése a XIX. században jött divatba, de a tradíció gyökerei a pogány korba nyúlnak vissza, amikor örökzöld ágakkal, fagyönggyel ünnepelték a téli napéjegyenlőség idejét.

A téli ünnepek ajándékozóinak régi kultusza van Európában, Fagy, Tél és Jég apó szerencsét hozó lények. A fagyos alakot a germán főisten Odin továbbélésének tekintik német nyelvterületen, akinek kettőssége, a jó és a rossz mutatkozik meg a december 6-i szokásban.

A skandináv kultúrkörben a téli napforduló központi alakja a Yule-baknak nevezett figura. Ennek leghíresebb változata a lappföldi Joulupukki, akinek alakja azonosult a Télapóéval. Télapó hazánkban a püspöksüveges Mikulás alakjával egybemosott képzeletbeli figura.

A magyar falvakban egészen a 20. század utolsó harmadáig élt a „miklósolás” lánccsörgető szokása, amelyet végül kiszorított a jóságos keresztény Mikulás. A rendszerváltozás után, amerikai mintára, a mai modern Télapó figurájának szerves részévé vált, hogy rénszarvasok vontatta repülő szánon jár. A finn gyerekek meg vannak győződve róla, hogy az ajándékot osztogató, jóságos téli szellem hazája az Északi-sark, amelyet csak decemberben hagy el, hogy rénszarvasoktól húzott repülő szánján meglátogassa az egész világ jó gyermekeit.

(BI)