A Vörösmarty téri adventi és karácsonyi vásár – az európai trendekhez hasonlóan és a turisztikai igényeket kielégítve – idén korábban nyit, mint a korábbi években.
Az Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona rendezett adventi koncertet december 11-én a Boldog Salkaházi Sára-templomban.
Az advent – melynek első vasárnapja idén november 30-ára esik – jelentése: megérkezés, eljövetel. A négyhetes időszak Jézus születésére való várakozás, a felkészülés, a reménykedés időszaka. Az ünnep eredete az V–VI. századra nyúlik vissza, ebben az időben az emberek szigorú böjtöt tartottak.
November végén előkerülnek a fenyőágakból font koszorúk négy gyertyával. De vajon mit is jelent az advent?
Az ünnep eredete az V-VI. századra nyúlik vissza, karácsonyra, vagyis Jézus születésére való felkészülés időszakára. A lelki készülődés 4 hétig tart, a december 25-e előtti negyedik vasárnappal kezdődik. Eredetileg 40 napig tartott, mivel Jézus negyven napig böjtölt a pusztában, ám a Gergely pápa-féle naptárreform 4 hétre rövidítette.
A keleti keresztények azonban ma is január 6-án ünneplik karácsonyt. Régen a keresztények advent idején szigorú böjtöt tartottak, hajnalonként pedig szent misére jártak. Ezeket a hagyományosan napfelkelte előtt tartott miséket aranymisének nevezték. Az advent első napjától vízkeresztig terjedő időszakban tiltották a zajos népünnepélyeket, lakodalmakat. Az adventi koszorú készítése a XIX. században jött divatba, de a tradíció gyökerei a pogány korba nyúlnak vissza, amikor örökzöld ágakkal, fagyönggyel ünnepelték a téli napéjegyenlőség idejét.
A téli ünnepek ajándékozóinak régi kultusza van Európában, Fagy, Tél és Jég apó szerencsét hozó lények. A fagyos alakot a germán főisten Odin továbbélésének tekintik német nyelvterületen, akinek kettőssége, a jó és a rossz mutatkozik meg a december 6-i szokásban.
A skandináv kultúrkörben a téli napforduló központi alakja a Yule-baknak nevezett figura. Ennek leghíresebb változata a lappföldi Joulupukki, akinek alakja azonosult a Télapóéval. Télapó hazánkban a püspöksüveges Mikulás alakjával egybemosott képzeletbeli figura.
A magyar falvakban egészen a 20. század utolsó harmadáig élt a „miklósolás” lánccsörgető szokása, amelyet végül kiszorított a jóságos keresztény Mikulás. A rendszerváltozás után, amerikai mintára, a mai modern Télapó figurájának szerves részévé vált, hogy rénszarvasok vontatta repülő szánon jár. A finn gyerekek meg vannak győződve róla, hogy az ajándékot osztogató, jóságos téli szellem hazája az Északi-sark, amelyet csak decemberben hagy el, hogy rénszarvasoktól húzott repülő szánján meglátogassa az egész világ jó gyermekeit.
(BI)
médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja
