Az ANNO Művészeti Hét keretében megrendezett RÖFI, azaz Rákospalotai Rövidfilmszemlén Közönségdíjat nyert Szírmai Márton kisfilmje, a Minimál. A rendezővel a filmről beszélgettünk, és arról, hogy látja kerületünket. – Mit szólt az elismeréshez? – Nagyon örültem neki, azért meg különösen, mert ez volt a film első vetítése, s elkészítése után kicsit tanácstalan voltam, hogyan sikerült. Ez jó megerősítés volt. –
Pest és Buda egyesítésének 140. évfordulóját ünnepeljük idén. Ez pedig alkalmat ad arra, hogy saját múltunkról is megemlékezzünk.
[ngg_images gallery_ids=”18″ display_type=”photocrati-nextgen_basic_imagebrowser” gallery_width=”600″ gallery_height=”400″]
Az 1873-as egyesítést kerületünk mai három részéből csak a rákospalotai polgárok élhették meg, Pestújhely és Újpalota már a XX. században keletkezett. Rákospalota története azonban egészen a XIII. századig visszavezethető, az első bejegyzések még Nyír-Palota néven emlegetik. A jelenlegi Rákospalota 1861-ben független községgé, 1923-ban pedig várossá vált.
Évszázadok során a település határai is változtak. Ezt bizonyítják azok a határkövek is, amelyek a régmúlt időkből megmaradtak. Ez azért is időszerű téma, mert ezeknek a köveknek a számozása is jubilál idén. Budapest elöljáróinak első dolga volt 1873-ban, hogy a korábbi határköveket összeírja és megszámozza.
A dokumentumok szerint száz ilyen határkő jelezte akkoriban az új város pesti határait, amelyből körülbelül húsz palotai területre jutott. Nagy-Budapest 1950-es létrehozásakor azonban módosultak az ősi határok is, a kövek szerint főleg a palotaiak kárára, ennek köszönhetően a húsz határkőből ma már egy sem található a kerületben.
Aki kíváncsi rájuk, az a IV., a XIII. és a XIV. kerületekben megtalálja még őket. A legkönnyebben Újpesten lehet észrevenni ezeket a határjelzőket, mert ott hangsúlyt helyeznek a értékvédelemre, így a palotai határköveket is nagy becsben tartják.
Köveket ősidőktől fogva állítanak a határok megjelölésére, főleg olyan esetekben, amikor nem volt lehetőség természetes – folyóhoz vagy hegyhez kötődő – határ meghúzására.
Orosz Dénes Coming Out című filmje már a bemutató előtt – csak a plakát és az előzetes alapján – nagy port kavart. A történet főhőse mind a szakmájában, mind a magánéletében sikeres, kiegyensúlyozott, jól berendezett életet élő meleg férfi. Erik (Csányi Sándor), aki egy nap – mintegy varázsütésre – mégis csak elkezd vonzódni a nőkhöz, pontosabban a Tompos Kátya
Daryl Wein, fiatal amerikai rendező, Lola Versus című vígjátékának főhőse, Lola (Greta Gerwing) húszas évei végéhez közeledik. A legjobb úton haladt afelé, hogy valóra váltsa kislánykori álmait – mesés esküvő, csodás házasság, gyönyörű gyerekek – ám a korábban tökéletesnek tűnő férfi (Joel Kinnaman), az esküvő előtt három héttel bedobja a törülközőt, mert inába száll a bátorsága.
Az első sokk után, az amúgy okos, kedves és szép Lola egyszerűen túlélésre játszik. Baráti és nem egészen csak baráti viszonyokba menekül, amelyeket akar is meg nem is, de összességében leginkább fogalma sincs, hogy mit akar, hogyan tovább. Bizonytalanságát, és az ebből eredő kiszámíthatatlanságát környezete elég rosszul viseli, így idővel mindenki hátat fordít neki. Lola kettesben marad önmagával és rákényszerül, hogy magával folytasson párbeszédet.
Az igazi, életszerű helyzetek, a finom, emberközeli humor és a – női szemmel is – lenyűgözően bájos főhős, kifejezetten kellemes élménnyé teszi a könnyed, alapvetően nyári filmet, így november végén. Zavartalanul álmodozhatunk napsütésről és nyárról, mert amit látunk, az valójában egy modern talajba ágyazott népmese a női személyiségfejlődés buktatóiról és nehézségeiről.
Aztán ha kijöttünk a moziból, elmélkedhetünk arról, hogy az emberi életút, és az egyes élethelyzetekkel járó, megoldandó problémák úgy tűnik nem sokat változtak Csipkerózsikáék óta.
Székely Ágnes
Az Újpalotai Közösségi Ház színháztermében ismerős dallamok csendülnek fel, Zorán, Queen és megannyi híres zenekar népszerű slágerit hallhatják a fiatalok. Az iskolás csapatok lelkesen versengtek egymással a Segítsd az iskoládat! című vetélkedőn. Megvallom a lebilincselő megmérettetés nem csak a gyerekeknek szerzett vidám pillanatokat, mi felnőttek is újból megtapasztalhattuk, milyen ösztönzően hat egy-egy kihívás. A program szervezője és egyben az a Segítsd az iskoládat! közhasznú egyesület elnöke, Várhegyi Gábor elmondta: először gyermekei miatt kezdett versenyeket szervezni, akik azóta már felnőttek, viszont annyira szereti a rendezvény körüli teendőket, hogy míg bírja, évről évre megmozgatja az iskolásokat. A több részből álló vetélkedő olyan egyedülálló civil kezdeményezésre épülő közösségépítő program, ahol a tanár, diák és szülő együtt játszik, új barátságok alakulnak ki, és nem utolsósorban határon túli magyar iskolák is lehetőséget kapnak az anyaországgal történő kapcsolatfelvételre. A novemberi döntőre Kolozsvárról érkeztek gyerekek, akik a helyi iskolák pár fős csapataival szemben igencsak jól teljesítettek. Bár hirdetnek bajnokokat, ezen a napon azt gondolom, valamennyi játékban résztvevő fiatal nyertes volt. Ajándék nélkül pedig, hála az önkormányzatnak és a szponzoroknak, egy intézmény növendéke sem tért haza.
médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja
