A szaloncukor hagyományos hazai édesipari termék, selyem- és sztaniolpapírba csomagolt, csokoládébevonatos cukorka, amelyet méltán nevezhetünk hungarikumnak. Csak mi, magyarok díszítjük papírba csomagolt édességgel a karácsonyfát. Eleinte aszalt gyümölcsöket, különlegességeket, mézesbábokat, papírból kivágott ékességeket, süteményeket akasztottak a karácsonyfára. Az 1800-as évek végétől azonban elterjedt a karácsonyfa-díszítés, és ezt követően a szaloncukor-készítés is. A cukorka neve a német Salonzuckerl szóból ered, ezért
Handel Károlynak nagy szerepe volt abban, hogy az egykori MHSZ romjain felépült Kinizsi Technikai és Tömegsport Klubok Köre (Kinizsi TTK) túlélte az elmúlt 23 esztendőt. Ez idő alatt pedig nemcsak működőképes, hanem eredményes is volt. A kerületi egyesület férfi floorball csapata jelenleg az NBI-ben, a női kézilabdacsapata pedig az NB II-ben vitézkedik. Handel Károly azonban idén augusztusban úgy
„Ügyesen” kihasználta az üdülési jogokat eladni és megvenni kívánó embereket egy férfi. Közvetítőnek tüntette fel magát, ám az ügyletbe csak addig folyt bele, amíg pénzt tudott kicsalni a sértettekből, majd ezt követően felszívódott. Az ügyben a vizsgálatot a XV. kerületi rendőrkapitányság kezdeményezte, s majd egyévi munkájába került a nyomozóknak, amíg sikerült a bűncselekményt teljes egészében felderíteniük. A férfit végül 16
November végén előkerülnek a fenyőágakból font koszorúk négy gyertyával. De vajon mit is jelent az advent?
Az ünnep eredete az V-VI. századra nyúlik vissza, karácsonyra, vagyis Jézus születésére való felkészülés időszakára. A lelki készülődés 4 hétig tart, a december 25-e előtti negyedik vasárnappal kezdődik. Eredetileg 40 napig tartott, mivel Jézus negyven napig böjtölt a pusztában, ám a Gergely pápa-féle naptárreform 4 hétre rövidítette.
A keleti keresztények azonban ma is január 6-án ünneplik karácsonyt. Régen a keresztények advent idején szigorú böjtöt tartottak, hajnalonként pedig szent misére jártak. Ezeket a hagyományosan napfelkelte előtt tartott miséket aranymisének nevezték. Az advent első napjától vízkeresztig terjedő időszakban tiltották a zajos népünnepélyeket, lakodalmakat. Az adventi koszorú készítése a XIX. században jött divatba, de a tradíció gyökerei a pogány korba nyúlnak vissza, amikor örökzöld ágakkal, fagyönggyel ünnepelték a téli napéjegyenlőség idejét.
A téli ünnepek ajándékozóinak régi kultusza van Európában, Fagy, Tél és Jég apó szerencsét hozó lények. A fagyos alakot a germán főisten Odin továbbélésének tekintik német nyelvterületen, akinek kettőssége, a jó és a rossz mutatkozik meg a december 6-i szokásban.
A skandináv kultúrkörben a téli napforduló központi alakja a Yule-baknak nevezett figura. Ennek leghíresebb változata a lappföldi Joulupukki, akinek alakja azonosult a Télapóéval. Télapó hazánkban a püspöksüveges Mikulás alakjával egybemosott képzeletbeli figura.
A magyar falvakban egészen a 20. század utolsó harmadáig élt a „miklósolás” lánccsörgető szokása, amelyet végül kiszorított a jóságos keresztény Mikulás. A rendszerváltozás után, amerikai mintára, a mai modern Télapó figurájának szerves részévé vált, hogy rénszarvasok vontatta repülő szánon jár. A finn gyerekek meg vannak győződve róla, hogy az ajándékot osztogató, jóságos téli szellem hazája az Északi-sark, amelyet csak decemberben hagy el, hogy rénszarvasoktól húzott repülő szánján meglátogassa az egész világ jó gyermekeit.
(BI)
A népes családfán az 1800-as évek közepétől végigkövethetők az elődök, számos fotó szépíti a házat. Ámulatba ejtő történetekkel szemlélteti életét Gaál József 91 éves lakosunk. Mint kisgyermekek a mesélő köré, úgy gyűltünk össze az egykori légiirányító köré. Lenyűgöző elbeszélésekkel repít vissza minket egy olyan korba, amelyet generációnk jobbára csak történelemkönyvből ismer. Szakmai sikerek és megannyi külföldi utazás emléke mellett
médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja
