November végén előkerülnek a fenyőágakból font koszorúk négy gyertyával. De vajon mit is jelent az advent?
Az ünnep eredete az V-VI. századra nyúlik vissza, karácsonyra, vagyis Jézus születésére való felkészülés időszakára. A lelki készülődés 4 hétig tart, a december 25-e előtti negyedik vasárnappal kezdődik. Eredetileg 40 napig tartott, mivel Jézus negyven napig böjtölt a pusztában, ám a Gergely pápa-féle naptárreform 4 hétre rövidítette.
A keleti keresztények azonban ma is január 6-án ünneplik karácsonyt. Régen a keresztények advent idején szigorú böjtöt tartottak, hajnalonként pedig szent misére jártak. Ezeket a hagyományosan napfelkelte előtt tartott miséket aranymisének nevezték. Az advent első napjától vízkeresztig terjedő időszakban tiltották a zajos népünnepélyeket, lakodalmakat. Az adventi koszorú készítése a XIX. században jött divatba, de a tradíció gyökerei a pogány korba nyúlnak vissza, amikor örökzöld ágakkal, fagyönggyel ünnepelték a téli napéjegyenlőség idejét.
A téli ünnepek ajándékozóinak régi kultusza van Európában, Fagy, Tél és Jég apó szerencsét hozó lények. A fagyos alakot a germán főisten Odin továbbélésének tekintik német nyelvterületen, akinek kettőssége, a jó és a rossz mutatkozik meg a december 6-i szokásban.
A skandináv kultúrkörben a téli napforduló központi alakja a Yule-baknak nevezett figura. Ennek leghíresebb változata a lappföldi Joulupukki, akinek alakja azonosult a Télapóéval. Télapó hazánkban a püspöksüveges Mikulás alakjával egybemosott képzeletbeli figura.
A magyar falvakban egészen a 20. század utolsó harmadáig élt a „miklósolás” lánccsörgető szokása, amelyet végül kiszorított a jóságos keresztény Mikulás. A rendszerváltozás után, amerikai mintára, a mai modern Télapó figurájának szerves részévé vált, hogy rénszarvasok vontatta repülő szánon jár. A finn gyerekek meg vannak győződve róla, hogy az ajándékot osztogató, jóságos téli szellem hazája az Északi-sark, amelyet csak decemberben hagy el, hogy rénszarvasoktól húzott repülő szánján meglátogassa az egész világ jó gyermekeit.
(BI)
Daryl Wein, fiatal amerikai rendező, Lola Versus című vígjátékának főhőse, Lola (Greta Gerwing) húszas évei végéhez közeledik. A legjobb úton haladt afelé, hogy valóra váltsa kislánykori álmait – mesés esküvő, csodás házasság, gyönyörű gyerekek – ám a korábban tökéletesnek tűnő férfi (Joel Kinnaman), az esküvő előtt három héttel bedobja a törülközőt, mert inába száll a bátorsága.
Az első sokk után, az amúgy okos, kedves és szép Lola egyszerűen túlélésre játszik. Baráti és nem egészen csak baráti viszonyokba menekül, amelyeket akar is meg nem is, de összességében leginkább fogalma sincs, hogy mit akar, hogyan tovább. Bizonytalanságát, és az ebből eredő kiszámíthatatlanságát környezete elég rosszul viseli, így idővel mindenki hátat fordít neki. Lola kettesben marad önmagával és rákényszerül, hogy magával folytasson párbeszédet.
Az igazi, életszerű helyzetek, a finom, emberközeli humor és a – női szemmel is – lenyűgözően bájos főhős, kifejezetten kellemes élménnyé teszi a könnyed, alapvetően nyári filmet, így november végén. Zavartalanul álmodozhatunk napsütésről és nyárról, mert amit látunk, az valójában egy modern talajba ágyazott népmese a női személyiségfejlődés buktatóiról és nehézségeiről.
Aztán ha kijöttünk a moziból, elmélkedhetünk arról, hogy az emberi életút, és az egyes élethelyzetekkel járó, megoldandó problémák úgy tűnik nem sokat változtak Csipkerózsikáék óta.
Székely Ágnes
A Türr István Képző és Kutató Intézet esélyegyenlőségi workshopot tartott november végén. A rendezvény témái a foglalkoztatás, a védett foglalkoztatás, a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatás lehetőségei, a társadalmi szemléletformálás, az érzékenyítés, valamint a befogadás a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének elősegítéséért voltak. A workshopon szó volt a hátrányos helyzetű célcsoportok társadalmi felzárkóztatását segítő helyi esélyegyenlőségi programokról, az őket támogató intézkedésekről, a Türr
Az angolok felett aratott 6-3-as győzelem hatvanadik évfordulóját november 25-én ünnepeltük. A Wembley Stadionban elért siker az Aranycsapat legendáját is megalapozta. Az angolverő tizenegyben egy palotai labdarúgó, Budai II László is pályára lépett, a csapat kapusa, Grosics Gyula pedig később 15 éven keresztül irányította a Volán sportegyesületet (mai REAC-ot). Mégsem róluk, hanem a csapat másik tagjáról, Lantos Mihályról emlékezünk
Családias hangulatú ünnepet tartottak december 11-én az Aulich utcai Palotai Vadvirág Óvodában, amely idén ünnepli a működésének negyvenedik évfordulóját. A születésnapra a régi kollégákat is meghívták, akik közül sokan éltek is a lehetőséggel. Nedoba Katalin óvodavezető elmondta, az intézmény születésnapja szeptember 17-én volt, de mivel a Patyolat utcai ovisok egy csoportját – az ovijuk felújítása miatt – vendégül látták
médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja
