Szervezetünkben a fehérje az alapja enzimjeinknek, egyes hormonoknak, nagy mennyiségben megtalálhatóak az izomszövetben, de részt vesznek a tápanyagok szállításában, illetve a sav-bázis egyensúly fenntartásában, valamint sejtjeink felépítésében is. Éppen ezért nem mindegy, mennyi fehérjét fogyasztunk, és milyen ételekkel visszük be azt a szervezetünkbe.
A fehérje egyike az alapvető energiát adó tápanyagainknak. – Kisebb egységekből, aminosavakból épülnek fel, melyek láncokká összekapcsolódva alkotják a fehérjéket. Az emberi szervezetben 20-féle fehérjeépítő aminosav-molekulát különböztetünk meg, amik nagyon sokféleképpen kapcsolódhatnak egymáshoz. Az aminosavakról annyit érdemes tudni, hogy közülük 9 esszenciális, tehát a szervezetünk nem tudja saját maga számára előállítani, csak táplálkozással juthatunk hozzá – tudtuk meg Szabó Krisztina dietetikustól.
Normál életvitel mellett testsúlykilogrammonként 0,8–1,2 gramm fehérjére van szükségünk minden egyes nap, ami az étrend energiatartalmának 12-15 százalékát adja. Ez a mennyiség bizonyos körülményektől függően változhat, például nehéz fizikai munka, intenzív sport, várandósság, szoptatás esetén megemelkedik a fehérjeszükséglet.
A fehérjéket eredetük szerint kétféle csoportba sorolhatjuk. Vannak állati eredetű fehérjeforrásaink, a húsok, a halak, a tej, illetve tejtermékek, a tojás. A növényi eredetű fehérjeforrásaink közé tartoznak az olajos magvak, gombafélék, száraz hüvelyesek, gabonafélék. Jó tudni, hogy a zöldségek és a gyümölcsök is tartalmaznak valamennyi fehérjét, azonban igen csekély mennyiségben.
Amint a szakembertől megtudtuk, az állati eredetű fehérjeforrások sokkal jobban hasznosulnak, mint a növényi eredetűek, amelyek az esetek többségében kevesebb fehérjét is tartalmaznak. Ennek oka a növények héja, rostozata, illetve a bennük található fehérjék emésztését gátló anyagok.
Comments are closed.
