Nem csak a jó szándék a fontos, ha segíteni akarunk valakinek, aki rosszul van az utcán. Glasz Richárd mentőtiszttel, a XV. kerületi mentőállomás vezetőjével arról beszélgettünk, mi mindenre figyeljünk, ha hívjuk a mentőket.
– Melyik számot hívjuk, a 104-et vagy a 112-t, ha segíteni szeretnénk egy rosszul levő embernek?
– Amelyik hamarabb eszünkbe jut. A 112-re érkező hívásokat is mentős kollégákhoz irányítják ezekben az esetekben. Az egyik legfontosabb, hogy adjuk meg a pontos címet, különben nem találnak oda a kollégák, fontos a város, az utca, házszám, kapucsengő, milyen név van a kaputelefonon. A mentésirányító számos szakmai kérdést fog feltenni, és ezt azért teszi, hogy a megfelelő szintű mentőegységet tudja küldeni a beteghez. Próbáljunk minél pontosabban válaszolni neki. Az, hogy „rosszul van” nem elég információ. A kolléga megkérdezi, hogy van-e légzése a betegnek, ha nincs, akkor mihamarabb meg kell kezdeni az újraélesztést a mentő megérkezéséig, de ebben is segít nekünk telefonon keresztül. De ha úgy ítéli meg a mentésirányító a válaszok alapján, azt fogja kérni, hogy ne nyúljunk a beteghez.
– Mit tegyünk, ha a beteg nem akarja, hogy mentőt hívjunk?
– Nem a bejelentő feladata megítélni a beteg állapotát, de ha tényleg rosszul van valaki egy közterületen, úgyis mi fogunk hozzá kimenni. Ha már segítséget hívunk, maradjunk ott a beteg mellett! Nemrég kaptunk egy hívást, valaki a villamosról hívott, hogy az előző megállóban látott egy rosszul levőt. Ilyenkor inkább menjünk oda az emberhez, és lehetőleg várjuk meg, amíg kiér az autó.
– Mit tud tanácsolni a segítségkérőnek?
– Próbáljunk higgadtak maradni, ezzel tudunk a legtöbbet segíteni. A mentésirányító végig velünk marad telefonon keresztül, és segít, amíg megérkezik a mentő. Ne feledjük, az elsősegélynyújtás és a segélyhívás állampolgári, de lelkiismereti kötelesség is!
Comments are closed.