Érték a civilek önkéntes munkája a kerületnek – egyeztettek a civil stratégiáról

Átlagos olvasási idő: 3 perc

A civil mozgalom lényege az önkéntes munka. A civilek munkája pedig komoly hozzáadott értéket képvisel a kerületben – hangzott el azon a fórumon, amin az önkormányzat civil stratégiai tervét vitatták meg január 5-én az érintettekkel. A dokumentumban leírtak szerint az önkormányzat négy civil egyesülettel kötött közművelődési, illetve közszolgáltatási szerződést a 104 bejelentkezett szervezetből. A tervek szerint a stratégiát a január 24-i testületi ülésen hagyják jóvá a képviselők.

Szablics Bálint/Fotó: XV Média, Vargosz

Szablics Bálint/Fotó: XV Média, Vargosz

A stratégia fontosabb elemeit foglalta össze a megbeszélés elején Szablics Bálint, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője. A koncepcióról elmondta, hogy elkészítésénél felhasználták a meglevő dokumentumokat, és helyzetelemzést, értékelést is végeztek. Az eredményekből kiderült:

  • A civil szervezetek erőssége az önkéntesség, a kerületi rendezvények szervezése, és igényük van a kerületi vállalkozásokkal, önkormányzattal való együttműködésre.
  • A gyengeségük viszont a finanszírozási oldal, és a támogatások nagyon rossz kiaknázása, éppen ezért a meglevő támogatási rendszer, és a kapcsolódó rendelet felülvizsgálatára tettek javaslatot a stratégia készítői. De hiányzik a tényleges együttműködés a civilek között, és a meglevő helyi infrastruktúra is alacsony kihasználtságú.
  • Lehetőségként jelölték meg a civilek számára a stratégiában például az idősebb korosztály tudásának, szabad kapacitásának felhasználását, a vállalatokkal való szorosabb együttműködést.
  • Viszont veszélyként jelent meg a civil szektorban jelentkező ismerethiány, és hogy az idős korosztály nem lesz nyitott az együttműködésre.

Az előadó arra is kitért, hogy a civil szervezetek, ha közösen alakítják ki álláspontjukat, együtt lépnek fel ügyekben, mondják el igényeiket, akkor jobb eredményeket érhetnek el az önkormányzatnál. Ez azért is fontos, mert a felek megismerik egymás álláspontját, érzékenyebbé válnak a másik iránt.

A kapcsolatokban nagyon fontos a bizalom és az átláthatóság, ami az önkormányzat és a kerületi civilek együttműködésében is elengedhetetlen. Mindezeken túl az önkormányzatnak meg kell határoznia pontosan, milyen konkrét ügyekben kíván együttműködni a civilekkel. Az előadó azt is hangsúlyozta, hogy civil honlap, adatbázis fejlesztése, civil referensek bevonása a közös munkába is fontos része a felek együtt dolgozásának.

Fotó: XV Média, Vargosz

Fotó: XV Média, Vargosz

A civil szervezetek felszólaló képviselői közül sokan panaszkodtak arra, hogy gondot jelent, olyan, ingyenesen igénybe vehető irodát találniuk, ahol találkozhatnak, ügyeket intézhetnének. Többen azt feszegették, milyen kritériumok alapján minősül egy egyesület civil szervezetnek a kerületben, mi alapján kerülnek be a szerveződések az önkormányzat adatbázisába. Létezik ugyanis olyan regionális szervezet, ami komoly munkát végez a kerület érdekében, de nem szerepel a listán. Rákérdeztek arra is, hogy a fiatalokat, a közösségi munka révén, miért nem vonja be az önkormányzat az együttműködésbe. A civil egyesületek együttműködésének, az információk cseréjének hiánya is felvetődött. Erre reagált az egyik szervezet képviselője, aki elmondta, hogy már létrehoztak egy Facebook-oldalt, aminek jelenleg néhány egyesület a tagja, de várják a többiek csatlakozását. Dr. Sólyom Olimpia, a kerületi egészségügyi intézmény vezetője viszont konkrét együttműködésről  is beszélt, ugyanis szeretnének együtt dolgozni a civilekkel az egészségnevelés területén.

Tajti Réka kabinetvezető, a stratégia készítésének koordinátora elmondta, hogy a listán kerületi székhelyű civil szervezetek kaptak helyet. Ha egy civil kezdeményezésnek nincs bejegyzett formája, akkor az önkormányzat nem tudja támogatni a munkáját, még akkor sem, ha nagyon hasznos tevékenységet végez, mert a jogi keretek hiánya megakadályozza például a szabályos elszámolást. A fiatalok önkéntességéről kifejtette, hogy nehezen lehet őket bevonni a civil szektor munkájába, bár a kötelező közösségi munka során végeznek önkéntes munkát.

Az infrastruktúra kihasználására is kitért a kabinetvezető, kifejtette, hogy a kerületi együttműködési irodákat előzetes egyeztetés alapján ingyen használhatják a civilek, viszont más helyiség esetében bérleti díjat kell fizetniük. A bérlés feltételeit tartalmazza majd a cselekvési terv, amit június közepéig fognak elkészíteni.

A megbeszélés végén Hajdu László polgármester kifejtette, hogy a civil mozgalom lényege az önkéntes munka. A civilek munkája pedig komoly hozzáadott értéket jelent a kerületnek, sokat segítenek az önkormányzati feladatokban. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzat nyújtotta pénzügyi lehetőségeket nem aknázzák ki kellőképpen, például a közösségépítést célzó rendezvények területén. Hajdu László hangsúlyozta, az önkormányzat a lehetőségeit vázolja a stratégiájában, a civilek mozgásterét nem akarja szabályozni. A tervek szerint a stratégiát a január 24-i testületi ülésen hagyják jóvá a képviselők.

Comments are closed.