Ha egy csoda folytán visszarepülnénk az időben, és a 164 évvel ezelőtti Rákospalotán találnánk magunkat, a jelenlegi Juhos utcai evangélikus templom épületét ismerősként üdvözölhetnénk.J
A Károlyi családnak volt „köszönhető”, hogy 1884-ig kellett várni az önálló katolikus lelkészségre Rákospalotán. Ugyanis Károlyi István gróf második feleségét Fóton temették el, így a gróf Fóton épített templomot, pedig eredetileg Rákospalotán akart. Beller Imre lelkész áldozatos munkájával végül elérte, hogy 1893-ban megérkezzen a püspöktől a plébánia alapító bullája.
A pestújhelyi Keresztelő Szent János-templom történetére jellemző, hogy az építéséért is összefogott a közösség, majd azért, hogy megújuljon, gyarapodjon az épület.
Személyisége bár szétoszlatja az szentségről kialakult képet, önfeláldozó életútja mégis a követendő szentek sorába emelte. Városrészünkben templom és iskola is őrzi nevét. Boldog Salkaházi Sára, eredeti nevén Schalkház Sarolta Klotild 1899. május 11-én született Kassán.
A MÁV-telepen élők és Istvántelki Főműhelyben dolgozók családjaikkal évekig várták, hogy saját templomukba járhassanak. Gyűjtéseket rendeztek és jártak a hivatalos szerveknél is, míg 1934. október 14-én hozzáfoghattak az építkezéshez, és elhelyezték a Jézus Szíve Plébánia alapkövét, írj a Pesti Hírlap 1934. szeptember 1-jén.
médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja
