Személyisége bár szétoszlatja az szentségről kialakult képet, önfeláldozó életútja mégis a követendő szentek sorába emelte. Városrészünkben templom és iskola is őrzi nevét. Boldog Salkaházi Sára, eredeti nevén Schalkház Sarolta Klotild 1899. május 11-én született Kassán.
Salkaházi Sára az öntörvényű lányból vált karakán misszionáriussá. Tanítónő majd könyvkötőinas, kocsmákban cigarettázó újságíró, aztán szerzetes, szociális munkás lett. Még nem volt harmincéves, amikor gondtalan életét feladta, hogy az egyház kötelékeibe lépve a szegényeknek és a munkásoknak szentelhesse magát.
A Slachta Margit alapította Szociális Testvérek Társasága rend kassai tagjaival 1927-ben ismerkedett meg, és végül 1929-ben elfogadták jelentkezését novíciának. A szegvári rendházhoz csatlakozhatott, de az 1930 pünkösdjén tett első fogadalma előtt néhány hónapot még Kassán töltött, ahol a helyi Karitászt szervezte.
Két évvel később Komáromban végzett hasonló munkát. Missziós munkára 1937-ben jelentkezett a Brazíliában élő magyar bencések mellé, de ehhez magyar állampolgárságot kellett kapnia. Ezért végleg Budapestre költözött, és 1940-ben letehette az örökfogadalmát. A missziós utat azonban a második világháború körüli politikai események meghiúsították.
Mona Ilona és Szeghalmi Elemér: Salkaházi Sára élete és munkássága című könyvéből azt is megismerhetjük, hogy a Szociális Testvérek mintegy ezer zsidó üldözöttet bújtattak.
Sára halálának körülményei sokáig nem voltak ismertek, csak jóval később derült ki, hogy a Dunába lőtték. Életáldozata betejesedett, 2006-ban avatták boldoggá.
Comments are closed.
