Egyház

Eredetileg az újpesti gyülekezethez tartoztak a XX. század elején a rákospalotai baptista hívők, de az 1920-as években már annyian voltak, hogy önálló lelkipásztort tudtak fogadni (ő volt Lant Emil testvér), és szükségük lett egy saját imaházra is.

A keresztények a húsvét előtti negyvennapos előkészületi, megtisztulási és bűnbánási időszakot böjtnek nevezik – írja a Magyar Elektronikus Könyvtár. Lényege a húsvétra, azaz Jézus feltámadásának ünnepére való felkészülés és a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás révén.

A MÁV-telepen élők és Istvántelki Főműhelyben dolgozók családjaikkal évekig várták, hogy saját templomukba járhassanak. Gyűjtéseket rendeztek és jártak a hivatalos szerveknél is, míg 1934. október 14-én hozzáfoghattak az építkezéshez, és elhelyezték a Jézus Szíve Plébánia alapkövét, írj a Pesti Hírlap 1934. szeptember 1-jén.

Rákospalota református közössége már a XVII. századtól bizonyíthatóan létezett, az idők folyamán többféle épületben gyűltek össze a hívek. Rákospalota-Óváros jelenlegi templomát 1938-ban kezdték építeni, három év alatt készült el. Az építkezés elkezdését az is elősegítette, hogy az egyházközség ajándékba megkapta a várostól a Kossuth utca 1. szám alatti telket, ahol a régi községháza állt – írja a www.rpovaros.hu.

A Rákospalota-Óvárosi Református Egyházközség több mint tízéves vágya valósulhat meg azzal, hogy az egyház elnöksége nemrégiben jóváhagyta a gyülekezet óvodaépítési tervét. A beruházás a régi óvárosi templom és iskola helyén, a Kossuth utca 10. szám alatti üres telken épülhet meg, várhatóan 2019–2020-ban.