A Károlyi családnak volt „köszönhető”, hogy 1884-ig kellett várni az önálló katolikus lelkészségre Rákospalotán. Ugyanis Károlyi István gróf második feleségét Fóton temették el, így a gróf Fóton épített templomot, pedig eredetileg Rákospalotán akart. Beller Imre lelkész áldozatos munkájával végül elérte, hogy 1893-ban megérkezzen a püspöktől a plébánia alapító bullája.
Tíz éve várnak már a pestújhelyi és újpalotai evangélikus gyülekezet tagjai arra, hogy egy, a rendezvényeikhez méltó gyülekezeti teremhez jussanak. A beruházásnak azonban nemcsak anyagi, hanem jogi akadályai is voltak.
A pestújhelyi Keresztelő Szent János-templom történetére jellemző, hogy az építéséért is összefogott a közösség, majd azért, hogy megújuljon, gyarapodjon az épület.
Személyisége bár szétoszlatja az szentségről kialakult képet, önfeláldozó életútja mégis a követendő szentek sorába emelte. Városrészünkben templom és iskola is őrzi nevét. Boldog Salkaházi Sára, eredeti nevén Schalkház Sarolta Klotild 1899. május 11-én született Kassán.
Eredetileg az újpesti gyülekezethez tartoztak a XX. század elején a rákospalotai baptista hívők, de az 1920-as években már annyian voltak, hogy önálló lelkipásztort tudtak fogadni (ő volt Lant Emil testvér), és szükségük lett egy saját imaházra is.
médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja
