Egyház

Ha nem lenne a pestújhelyi Bárka Baptista Gyülekezet honlapján fent a templomuk története, szinte semmit nem tudnánk az egyik legfiatalabb egyházról. Pedig a baptista közösség és elődeik már több évszázada éltek hazánkban, majd 1905-től államilag is elismert felekezetté váltak.

A Károlyi családnak volt „köszönhető”, hogy 1884-ig kellett várni az önálló katolikus lelkészségre Rákospalotán. Ugyanis Károlyi István gróf második feleségét Fóton temették el, így a gróf Fóton épített templomot, pedig eredetileg Rákospalotán akart. Beller Imre lelkész áldozatos munkájával végül elérte, hogy 1893-ban megérkezzen a püspöktől a plébánia alapító bullája.

Tíz éve várnak már a pestújhelyi és újpalotai evangélikus gyülekezet tagjai arra, hogy egy, a rendezvényeikhez méltó gyülekezeti teremhez jussanak. A beruházásnak azonban nemcsak anyagi, hanem jogi akadályai is voltak.

A pestújhelyi Keresztelő Szent János-templom történetére jellemző, hogy az építéséért is összefogott a közösség, majd azért, hogy megújuljon, gyarapodjon az épület.

Személyisége bár szétoszlatja az szentségről kialakult képet, önfeláldozó életútja mégis a követendő szentek sorába emelte. Városrészünkben templom és iskola is őrzi nevét. Boldog Salkaházi Sára, eredeti nevén Schalkház Sarolta Klotild 1899. május 11-én született Kassán.