A környezetet terheli, az energiát elnyeli: így lehetne jellemezni a többek közt hozzánk is építeni tervezett akkumulátorgyárakat. Az építkezésekről senkivel sem egyeztettek: a kormány a többi számára fontos projekthez hasonlóan ezt is erőből vinné át az ország több pontján.
2023. januárjában derült ki, hogy év elején csendben engedélyt kapott kerületünk közvetlen környezetében egy veszélyes anyagokat tároló raktár és egy akkumulátorösszeszerelő üzem. A veszélyesanyag-raktárban négyezer tonna mérgező anyagot rakhatnak le Rákospalota és Fót határában, a raktár mellett pedig akkumulátorösszeszerelő üzemről is szólnak a tervek, amikre a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság december 23-án rá is bólintott annak ellenére, hogy többen mindössze párszáz méterre élnek a tervezett üzemtől, illetve a csarnok alatt vízbázis is van.
Az üzemekről az Átlátszó írt korábban: a fóti ipari parkban két cég is akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó tevékenységet végezne. Az egyik, a dél-koreai hátterű HTNS Hungary Kft., ami a négyezer tonna akkumulátorgyártáshoz használt veszélyes anyag raktározására bérelne épületrészt, egy másik vállalkozás akkumulátor-összeszerelő üzemet alakítana ki. A bérelt épületben 3000 tonna kobalt-lítium-mangán-nikkel-oxid (NMC) és 1000 tonna alumínium-lítium-nikkel-kobalt-oxid (NCA) tárolását tervezik.
Társadalmi egyeztetés nélkül tárolnának a kerület határában 4000 tonna veszélyes anyagot
A hongkongi tulajdonú BYD Electric Bus & Truck Hungary Kft., ami többek között elektromos buszok gyártásával is foglalkozik, 14 ezer négyzetméteres akkumulátorösszeszerelő üzemet létesítene a HelloParks Fót nevű ipari park egyik épületében. Az üzemben előregyártott akkumulátorcellákat ragasztanának majd össze, a tervek szerint évente 220 ezer akkumulátor kerülne ki a gyárból.
Hogy mennyire pártérdek feletti kérdés a környezetünk és lakhelyeink megóvása, azt jól mutatja, hogy Fót kormánypárti polgármestere is tiltakozást helyezett kilátásba: Vass György januárban bejelentette, bírósághoz fordulnak egy felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem katasztrófavédelmi engedélyével kapcsolatban.
A képviselő-testület keresetet nyújt be a Budapest Környéki Törvényszékhez, kérve a közigazgatási határozat megsemmisítését és új eljárásra kötelezést.
Azért még kicsit pártérdek maradt a kérdés: kerületünk február 9-i testületi ülésén többször is megkérdezték a fideszes képviselőket, hogy tulajdonképpen támogatják-e a bármiféle komoly hatástanulmány nélkül megépített gyár és veszélyesanyag-tároló megépítését, de az eldöntendő kérdésekre igen vagy nem válaszok helyett előkerült minden a Hankook-gumigyártól kezdve Gyurcsány Ferencig. A testület végül megszavazta a Mindenki a Tizenötödikért képviselője, Szilvágyi László indítványát, ami kimondja, hogy egyetlen olyan akkumulátorgyártó vagy azok veszélyes anyagait tároló üzemet sem támogatnak, „melyek telepítését nem előzi meg környezeti hatástanulmány és helyi népszavazás abban a kérdésben, hogy a helyi lakosok akarják-e a kérdéses üzem létesítését”, továbbá segítséget ajánlana Fót városának egy esetleges közigazgatási perben is. Az indítványról szóló szavazáson a Fidesz képviselői tartózkodtak, erről részletesen ide kattintva olvashat.
Tiltakozás az akkumulátorgyár ellen, fideszes tartózkodással
„A legfelháborítóbb ebben a kérdésben az, hogy elmaradt a valós társadalmi egyeztetés” – mondta a XV TV-nek Barkóczi Balázs országgyűlési képviselő. A politikus szinte visszafogottan fogalmazott, ugyanis nemcsak a lakossággal nem egyeztettek: a kerület polgármestere, Cserdiné Németh Angéla szintén a televíziónak adott interjújában elmondta, az önkormányzatot és a polgármesteri hivatalt sem keresték semmilyen formában.
A nemváltó műtétekről szóló nemzeti konzultációk hazájában persze annyira nem meglepő, hogy a lakosság nem mondhatja el a véleményét ilyen apróságokról, de minden jel szerint a komolyanvehető hatóságok sem. Nem azért, mert elhallgattatnák őket, hanem mert nem léteznek: Magyarországon nincs környezetvédelmi hatóság, az engedélyezési eljárás a Katasztrófavédelem két főhadnagyának rábólintását jelenti a gyakorlatban többek közt erre a projektre is úgy, hogy semmiféle környezeti hatástanulmány nem készült.
Felmerül a kérdés, hogy egyáltalán mi szükség van erre az egészre? Dr. Matlák Gábor alpolgármester elmondása szerint még a szokásos munkahelyteremtési szöveg sem áll, hiszen egyrészt Magyarországon inkább munkaerőhiány van, másrészt a gyárak már szinte teljesen automatizáltak. A kormány általános álláspontja szerint az akkumulátorgyárak a jövőbe való befektetések, hiszen minden erre fog épülni.
Ezzel csak az a probléma, hogy némi hazardírozás is van benne, ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy a Magyarországra tömegesen telepített technológia jelenti a jövőt, annyira legalább is biztos nem, hogy az egész jövőnket erre tegyük fel úgy, hogy a ráadásul a hozzá adott „nemzeti érték” is kevés: itt kis túlzással valamelyik ázsiai országban részletesen kitalált akkumulátorokat kell csak a szalag mellett összerakni, már ameddig egyáltalán szükség van emberekre ilyenhez.
Az valószínűleg a kormányt is meglepte, hogy Magyarországon is látható mennyiségű olyan ember él, aki nem akar rákkeltő hulladék szomszédjában élni, de olyan nagyon azért nem zavarja őket: a mostanra országos méretűre nőtt debreceni gyárak körüli balhéra napok óta kitalálták, hogy valójában „áldebreceniek” tünetnek és akadékoskodnak, két nap után eltüntették az illetékes kormányhivatal oldaláról a kínai CATL akkumulátorgyártó tervezett debreceni üzeméhez tervezett vízvezeték előkészítéséhez készült tanulmányt is, amiből kiderült, hogy milyen embertelenül nagy lehet a vízfogyasztása a tervezett gyáróiásnak.
Hogy mennyire fontos a kormánynak akkumulátor-nagyhatalommá tenni az ilyen tervekhez kifejezetten energiaszegény Magyarországot, azt jól mutatja, hogy a területrendezési szabályok alól is kivonnák ezeket a gyárakat. A Külgazdasági és Külügyminisztérium a nagy vihart kavaró iváncsai és a debreceni projektekre szabta a jogszabály-módosítást.
A vitát persze most is elterelik, a legtöbben valójában még azt sem mondják ki ellenzékből sem, hogy nem akarnak akkumulátorgyárat, a legjobban ugyanis talán Matlák Gábor kifakadása írja le a problémát az erőből építkezéssel kapcsolatban: „Nem az akkumulátorgyár a baj, hanem azt szeretnénk, hogy legalább egy rohadt hatástanulmány készüljön.”
KÉPEK: Csokonai15
A cikk eredetileg a TiZEN5 február 15-én megjelent számában volt olvasható.
Comments are closed.
