Dr. Varga Pál rákospalotai állatorvossal beszélgettünk
„A dédszüleim dédszülei is rákospalotaiak voltak” – ezzel az erős felütéssel indította beszélgetésünket dr. Varga Pál rákospalotai állatorvos, a kerület díszpolgára. A lokálpatrióta szót mintha rászabták volna, a szűkebb lakóhelyéhez való ragaszkodást jelzi. A „tősgyökeres” kifejezés pedig annyit tesz, hogy a felmenői generációk óta ezen a helyen éltek. Nos így született a furcsának tűnő: „Tősgyökeres lokálpatrióta” cím.
Nem győzöm lejegyezni társadalmi funkcióit! Az önkormányzatnál volt képviselő, korábban tanácstag, és az állatorvosi szövetségben is országos funkciót töltött be. Lapozzunk tovább! Felesége palotai, gyermekei szintén itt élnek, tagjai az Örökségünk Rákospalota Egyesületnek, amely a helyi hagyományokat ápolja! „Ha már a jó Isten ide teremtett bennünket, a családot, a barátokat, akkor itt kell megpróbálni jól érezni magunkat!” – fogalmazott. 1979 óta dolgozik állatorvosként a kerületben.
Megkérdeztem tőle, mi az, ami leginkább szeretetre méltó Rákospalotában. „A magyar paraszt röghöz kötött, ez egy nagy igazság – válaszolta. – A mai napig az az érték, ha az embernek van saját háza. Meg kell látni a szépséget a helyi környezetben, ha már ide plántálta az embert a sorsa. Ebben nagyon nagy szerepet játszanak a gyerekkori barátok, iskolatársak, rokonok.”
Nem ment el sehová, a munkája is ide kötötte kezdetektől fogva. A rákospalotai tehenészetben kezdett dolgozni, ahová a mai napig jár a mindennapi munkája mellett. „Ugyan a tehenészet zsugorodik, mint a szamárbőr, de még kitart, van” – mondta tréfásan. A téeszben is vezetőségi tag volt 35 éven keresztül. És hatósági állatorvosként is dolgozott 2004-től Budapest négy kerületében. 2019-ben elment nyugdíjba, ám azóta is folyamatosan kinyitja rendelője ajtaját.
Száz éve lett város Rákospalota. Mit lehetne leginkább kiemelni az évszázad legfontosabb eseményei közül? Dr. Varga Pál így válaszolt: „A legfontosabb talán Újpalota megépítése. Gyakorlatilag megduplázódott a kerület lakossága. Várostörténeti szempontból ez nagyon fontos fejlemény. Az utóbbi húsz évben jelentős esemény volt a csatornázás befejezése – ez első sorban öreg Palotára vonatkozott. Ide sorolható a szilárd útburkolat kiépítése is. Biztos lehetett volna jobban, és gyorsabban – arra hivatkoznak, hogy Újpest elhagy minket –, de szerintem a végeredmény a legfontosabb.”
Mennyire vonzó Palota az esetlegesen ide települni szándékozók számára? Dr. Varga Pál véleménye szerint közepes az érdeklődés. „Nincs tömeges betelepülés, de azért csordogálnak ide más kerületekből az emberek. És vidékről is jönnek. Mivel Palota önálló, családi házas övezet, akik szeretik az ilyen környezetet, azok szétnéznek az eladó ingatlanok között. Ugyan van lakótelepi rész is, de kertvárosként tartják számon alapvetően.”
Egyébként információi szerint a lakótelepi lakások, főleg a kisebbek, elég jó áron találnak új gazdára. A régi, kisvárosias jellegű utcákat az elit lakta régen, az orvosok, jogászok. A doktor úr elmondta, hogy az része Rákospalotának, ahol a rendelője áll, főként földművelésből élők által volt lakott. A szülői házat, amely mellett a rendelő áll, dédnagyapja építette 1912-ben. A rendelő helyén pedig egy vert falú nyári konyha volt. Régen ez volt a „katonaház”, ami azt jelentette, hogy a Monarchia alatt beszállásolták a katonákat a házakhoz. Két lovast, vagy négy gyalogost. Az egyik házban lakott a gazda, a család, a másikban a katonák. Ezen a részen, a Kossuth utca környékén nem voltak ritkák a 800-1000 négyszögöles telkek.
A helytörténeti ismertető mellett egy kis irodalmi ízelítőt is kaptam búcsúzóul: a szomszéd házban lakott Babits Mihály 1912-ben.
Comments are closed.
