Két éve, közös kutyasétáltatások alatt találták ki az alapítók, hogy létrehozzák a Kutyások a XV. Kerületért Állatvédő Egyesületet, mert a XV. kerületben nem volt ilyen jellegű civil szervezet. A tavalyi eredményeik szerint 231 elkóborolt kutyát, macskát segítettek hazajutni, és 39 kisállat lelt új családra a közreműködésükkel. Petrovszki Krisztinával és Kisvári Ildikóval beszélgettünk.
Petrovszki Krisztina és Kisvári Ildikó/Fotó: XV Média, Nagy Botond
– Nemrégiben mérgezett ételt találtak egy újpalotai kutyafuttatónál, ez gyakori jelenség?
Petrovszki Krisztia: A kerületben nemcsak a felelős állattartással van baj, hanem a kultúrával is. Előfordul, hogy kidobják a hetedikről a szemetet, a romlott ételt. Ez ugyanolyan veszélyes az állatokra, mint a mérgezett vagy szögekkel átszúrt hús. A megoldás, hogy a gazdik megtanítják a kedvenceiket az élelemmegtagadásra – ne szedjenek fel a földről semmit.
Ez a lakótelepi kutyáknál és a kertes házakban élőknél ugyanolyan fontos, mert a házaknál meg átdobhatják a kerítésen a mérget. Ezért is javaslom a kutyaiskolát, ott tudnak segíteni az élelemmegtagadás tanításában.
– Közeleg a húsvét és a gyerekek elkezdenek könyörögni a kisnyuszikért. Mit javasolnak a szülőknek?
Kisvári Ildikó: Az állatoknak az összes nagy ünnep tragédia. A felelős állattartók nem vesznek ajándékba állatot. Csak akkor vállaljuk, ha nem ajándékot akarunk, hanem egy új családtagot hosszú távra. Ha ezt végiggondolta, és rászánta magát egy család, akkor fontos tudni, hogy az állatkereskedésekben csak nyolchetes kortól árusíthatnak nyulat. Vásárlás előtt kérjék el a származási lapját is, és ellenőrizzék, hogy mennyi idős az állat. Nyolchetes kor alatt semmiféleképpen nem szabad elhozni.
Ha fiatalabb állatot találnak, szóljanak az egyesületünknek. Maszat nyuszi is így került hozzánk, négyhetes volt, amikor tavaly megmentettük egy kerületi állatkereskedésből, és azóta családtag lett nálunk. Nem javasoljuk pici gyerekeknek se a kiscsibe, se a kiskacsa, se a kisnyuszi tartását, mert nem érzékelik, hogy kell az állatokat megfogni, túl erős a kicsik szorítása.
PK: Remélem, hogy idővel sok minden megváltozik a kerületben az állattartással kapcsolatban, van még hova fejlődnünk.
Fotó: XV Média, Nagy Botond
– Hányan dolgoznak az egyesületben?
PK: A mindennapi munkában tizenketten-tizenhatan vesznek részt, és négyen vagyunk folyamatosan riaszthatók. Mindenki önkéntes nálunk. A Facebook-csoportunkban – ez a legfontosabb információs csatornánk jelenleg – már mintegy kétezer-négyszáz követőnk van, a lakosság egyre jobban ismer minket.
– Mi mindennel foglalkozik az egyesület?
PK: A mentések mellett több szervezetnek segítettünk már adományt gyűjteni, tartottunk kiállítást és bemutatót is a munkánkról. Szeretnénk a kerületben komoly ivartalanítási kampányt szervezni. Voltunk már rendhagyó osztályfőnöki órán a Dózsa gimnáziumban és az ISZTI középiskolában, ahol a felelős állattartásról volt szó.
Éppen most indul az ifjúsági tagozatunk, mert nagy hangsúlyt helyezünk a fiatalabbak oktatására is. A középiskolásoknak közösségi szolgálatot kell teljesíteni, mi pedig biztosítani tudjuk akár az 50 órás részvételt is. Elsőre hatan jelentkeztek, a gyerekekkel ki fogunk menni az utcára járőrözni, megtanítjuk nekik, hogyan kell chipet olvasni. Megnézzük a kutyafuttatókat, ha bármi gond van, lefotózzuk és továbbküldjük a képet az illetékeseknek, hogy ki tudják javítani. Ha kapunk a Répszolgtól kutyaürülékes tasakot, akkor azokat is kihelyezzük.
Fotó: XV Média, Nagy Botond
– Mivel lehet az egyesületet támogatni?
PK: Szükségünk lenne egy állandó helyre, az önkormányzattal két éve próbálunk egyeztetni, hogy helyet biztosítson nekünk. Sajnos nagyon sok helyen vannak macskakolóniák, és hiába fogjuk be és intézzük a cicák ivartalanítását, a műtét után szükség lenne egy helyre, ahol pár napig megfigyelhetik őket. Ezt több fővárosi kerületben nagyon jól megoldották már, reméljük, minket is támogatni fog a kerületi önkormányzat.
A lakosságtól sok mindent kapunk, vannak ideiglenes befogadóink, kapunk állattápot. Mi is csak akkor tudunk segíteni az állatokon, ha minket is támogatnak.
Fotó: XV Média, Nagy Botond
– Mit tegyünk, ha utcán kóborló kutyát látunk?
PK: A legfontosabb az idő – azonnal jelentsék a telefonszámunkon, amint látják az állatot, mert fél óra múlva már ki tudja, merre jár. Mondják meg a pontos címet, és segítség az is, ha meg tudják állapítani, hogy sokkos vagy sérült-e a kutya. Sérült állatot inkább ne próbáljanak befogni, ezt bízzák ránk.
Ha van benne chip, akkor az adatokat megpróbáljuk kikérni egy állatorvostól, mert nekünk nincs hozzáférési kódunk. Már két éve igényeltünk, azért hogy legalább a kerületi kutyákat tudjuk ellenőrizni. Nagy gond, hogy sok kutyában még mindig nincs chip, pedig már évek óta kötelező beültetni az állat négy hónapos koráig.
A Kutyások a XV. Kerületért Állatvédõ Egyesület elérhetõ a 06 70 501 9728-as bejelentõ telefonszámon.
Comments are closed.
