Január tizedikén jöttek be ’45-ben az oroszok, én 14-én születtem. Anyuék lenn voltak a pincében, pár utcával arrább, az Orsova (ma Régész) utcában. A világra jövetelemkor egy kárpátaljai orvos, tiszt segített a szülésnél, nem tudom, hogy Futó néni, a bába éppen hol volt akkor, talán másik szülésnél. Így kezdődik Szlatényi Mária története. Pestújhelyen vagyunk, együtt lakott a család. A házat
Pálinkás jó hangulatban köszöntött a február a pestújhelyiekre, ahogyan egy jó disznótor indul. Kicsiktől a legnagyobbakig, mindenki sürgött-forgott a Pestújhelyi Közösségi Ház udvarán. A katlanokban rotyogott a víz, a sült hús illata belengte a teret, a kolbászt pedig előszeretettel töltötték a Pátria Egyesület tagjai.
Összement a világ. A pesti belváros legfontosabb látnivalói között kell újabban említenünk Kolodko Mihály ungvári művész jellegzetes miniszobrait, amelyek tavaly lettek igazán népszerűek. A Búvár, a Mekk Elek vagy a Columbo-szobor közvetlen közelében elhelyezett Halott mókus afféle búcsújáró hely lett, ezek egyre népszerűbbek a turisták körében. (A bejegyzés végén ízelítőt adunk Kolodko műveiből). Előtte beszéljünk kicsit haza. Volt ugyanis egy
Van az úgy, hogy az ember nem azt találja, amit keres. Így jártam kerületünk történetének fontos dátumával, 1950. január 1-jével. Akkor csatolták Rákospalota „megyei várost” (Pestújhellyel együtt) Nagy-Budapesthez. Trükkös módon megkapta a kerület a XV-ös számot (1930-ban még csak 14 kerület volt, 50-ben a Lipót- és a Belváros egyesülése miatt Újpestnek jutott a IV-es, az újakat pedig az óramutató járásának
Pestújhely egyik első lakója, majd a település önállósodásának támogatója, segítője volt Dr. Gerecze Péter régész, művészettörténész. Az ő javaslatára a Pest-újváros nevet kérték az akkor még Széchenyi-telepnek 1910-ben, de ásatásokat is folytatott a közelben, és Regtelek település maradványainak feltárása is az ő nevéhez fűződik.
médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja
