Bár többet adhatnánk – interjú Tóth Veronika szociális alpolgármesterrel

Vérforraló, hogy a kormány a jövőben alig akar gondoskodni a rászorulókról – véli Tóth Veronika, aki a T Z N 5-nek adott interjújában beszélt a kormány szociális politikájának üzenetéről, és arról, mit tud ilyen feltételek mellett tenni a kerület.

Magyarországon ma a leépülő egészségügy, a gyenge szociális ellátás miatt egyre kevesebben érzik magukat biztonságban. A kerület alpolgármestereként mit érzékel ebből? 

Szociális alpolgármesterként leginkább az érdekel, mi foglalkoztatja az embereket, ezért sokat beszélgetek velük. Az egészségügy és a szociális ellátás évek óta elképesztő gondokkal küzd, amit immár szinte mindenki a saját bőrén érez.

A mindennapokban tapintható, hogy megszűnt az a biztonság, ami valamikor még létezett, és ez sajnos nálunk is mentális, egészségügyi problémákat okoz.

A kormány éppen most módosítja a szociális törvényt úgy, hogy az ellátásban az állam felelősségét az utolsó helyre sorolja, az önkormányzatoktól viszont elvárja a gondoskodást. 

Ez vérforraló, felháborító. A parlamenti vitában nem véletlenül mondta a tervezetről a párbeszédes Szabó Tímea, hogy „lex megdöglesz”. Az utóbbi években rendre felteszem magamnak a kérdést: létezhet olyan ország, ahol az állam az emberek egy jelentős részéről lemond?

Az önkormányzat ettől függetlenül teszi a dolgát. Igyekszik a lehető legtöbbet nyújtani, miközben a kormány folyamatosan pénzt von el tőlünk.

Nem tudjuk, jövőre helyben mennyi jut majd szociális támogatásokra. Megjegyzem, ez a fajta segítség mindenhol az állam feladata, amit az adóforintokból nyújt. Nem akarok demagóg lenni, de jogos a kérdés: megélhetési válság idején miért stadionokra költenek?

A létbiztonsághoz a megfelelő egészségügyi ellátás is hozzátartozik. Egyebek mellett államosítani fogják az önkormányzati szakrendelőket, és ki tudja, mi lesz a háziorvosi körzetekkel.  

Miután tudjuk, milyen fontos az egészség. a költségvetésben évről évre minél többet igyekszünk erre elkülöníteni. A kerületnek nincs kórháza, ezért a szakrendelőt fejlesztjük. Nálunk is orvoshiány van, de szolgálati lakást adunk, így sikerült szakembert ide csábítani. A beteg türelmetlen, de az emberek nagy része már látja, hogy az önkormányzat megteszi, amit tud, nem miattunk nagy a baj.

Mit fog jelenteni az államosítás?

Attól félek, hogy az állam, akár az iskolák esetében, úgy az egészségügyben sem fogja azt biztosítani, amit az önkormányzat. A kerülettől is elvették az iskolákat, a tanárainkat, végül a mostanra tönkretett oktatási rendszer a pedagógusokkal együtt a mi gyerekeinket hozza lehetetlen helyzetbe. A rendelőkkel sem tudhatjuk mi lesz, szán-e majd ezekre elég pénzt a kormány. Félek, hogy a bajba jutott embereken végül a szűkös forrásokból nekünk kell segíteni.

Mire számíthatnak most a rászorulók a kerületben?

Karácsony előtt hosszú évek óta segítünk a nyugdíjasoknak. Akiknek 120 ezer forintnál kevesebb a nyugdíja 15 000 forintot kapnak, 120 és 150 ezer forint között tízezer forint a támogatás, és ezt házaspárok is külön-külön megkaphatják. Bár többet adhatnánk. Emellett nálunk sokféle támogatás létezik, a gyógyszertámogatástól kezdve a rendkívüli helyzetek megoldásában igyekszünk az itt élőknek segíteni.

SZÖVEG: Fazekas Ágnes

FOTÓ: Nagy Botond

A szöveg eredetileg a T Z N 5 novemberi számában jelent meg.

Comments are closed.