Hetven diák vett részt a nemzetközi képzőművészeti alkotótábor második turnusában, a résztvevők ezúttal Tótszentmártonból, Kassáról, Aknaszlatináról, Donji Kraljevecből (Murakirály), Ócsáról érkeztek, a testvérvárosi csoportokhoz csatlakoztak a Hubay zeneiskola tanítványai és a Csomópont Színitanoda növendékei. Itt voltak a Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat önkéntesei, akik ezúttal is odatették magukat a tábori élet zörgetéséhez. A logisztikai feladatok elvégzése mellett gondoskodtak az emelkedett hangulat és a táborra jellemző folyamatos jókedv fenntartásában.
A gyerekek alkalmi kiállításon mutatták be műveiket, kicsiny papírmadarakkal, gyöngykollekciókkal és festményekkel fotózkodtak. Vasárnap nyílt napon búcsúztak a „Bernecebarátkozás” kellemes hetétől. Nemigen találkoztunk csalódott arcokkal. Az a sanda gyanúnk, hogy ide az elkövetkező években is visszatérnek az ifjú művészpalánták.
Köztük lesznek azok a horvát nemzetiségi gyerekek, akik Zalából, Tótszentmártonból érkeztek. Eljött megnézni őket a falu polgármestere, a gyerekeknek jó sajtójuk is volt, lefilmezte őket a magyar „királyi” tévé horvát szekciója, és nagy erőkkel vonult fel a kerület horvát kisebbségi önkormányzata is. A 
bernecéző vendégek igen feldobottan nézték meg a gyerekek műsorát: egy nappal voltunk túl a vizes vébé pólódöntőjén, ahol vállas déli szomszédaink jól elkapták a magyar legények grabancát. De itt most a gyerekek álltak a középpontban, nem a vízilabda.
Észrevettük azt is, hogy milyen komolyan veszik a határon túli településeken a gyerekprogramokat. Szegedi Ildikó, a kassai önkormányzat munkatársa már három hete is itt járt terepszemlén, most hét gyerekkel tért vissza, és videónk tanúsága szerint ő is lelkes támogatója a Szokolyi-kúrián berendezett tábornak.
A zárónapon immáron szokás, hogy a gyerekek szellemes jeleneteket mutatnak be a vendégeknek. Három hete cirkuszi attrakcióval készültek, most szintén többnyelvű jeleneteket adtak elő. Szegény farkasnak bíróság elé kellett állnia a Piroskával történt „kalandja” után, a kissé habókos és becsípett nagymamát pedig ki kellett vezetni a tárgyalóteremből, melyet az udvar közepén állítottak fel a gyerekek. A horvát leánykák énekeltek, és láthattunk egy tipikus, a világ bármely pontján feltűnő családot is, melynek tagjai éppen nyaralni indulnak. De mindenki a mobilját szereti a legjobban. Az egyik gyerek – a vásott kölyök – egy este eldugja a telefonokat, beüt a krach, vége a világhálós „mutogatós” világnak. Súlyos, komoly kis etűd volt, nagyon életszerű.
Ezt követte az önfeledt bernecebaráti szerelemvonatozás, mutatjuk, tetőfokára hágott a hangulat, még a házigazda Hajdu László és Németh Angéla is fölszállt a szerelvényre. („Leleplező” videónkat, melyet az egyik faházban uralkodó állapotokról készítettünk, egy későbbi pillanatban tárjuk a nyilvánosság elé.)
Este tábortűzzel ért véget a tábor, utána – ahogy az lenni szokott – a gyerekek időben elindultak lefeküdni. Itt ugyanis fő szabály, hogy senki sem kelhet fel reggel kialvatlanul. Ezt a táborlakók minden körülmények között be szokták tartani. (PP, Rab László, 2017. július 31.)
Leave A Comment
You must be logged in to post a comment.
One Comment
A tábor a különböző testvérvárosok gyerekeiből és kísérő pedagógusaiból álló 70 fő körüli művészeteket elsajátító, nyaralunk és művelődünk csapat. A XV. kerületben nagy hagyománya van. Horvátország, Szlovákia, Ukrajna, Románia magyar lakta területein lévő önkormányzati kapcsolataik iskola intézményeiből érkeznek a gyerekek, egymástól sokat tanulnak, magyar és angol a közvetítő nyelv – horvát, román, ukrán, szlovák – anyanyelvű gyerekek éppen úgy jöhetnek mint az ott élő magyar anyanyelvű osztálytársaik. Ez a tolerancia, a befogadás és a barátságkötés táborai is.