280 millió forint többlettámogatás kell a gázhoz és villanyhoz

Magára lehet hagyni a településeket, a kerületeket, felszámolhatják az önkormányzatiságot, de ez végzetes és súlyos következményekkel járna egész Magyarország számára. „Ez bizony a Holdról is látszana” – fogalmazott a XV. kerületi képviselő-testület legutóbbi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök egyik ismert szófordulatát idézve a kerület polgármestere. Cserdiné Németh Angéla helyzetértékelését követően a képviselők egyebek mellett arról döntöttek, hogy bár a kerületnek mostantól húsz százalékkal többet kell fizetni a közétkeztetésért, az áremelkedést nem terhelik a szülőkre.

Ünnepi ülést tartott szeptember 29-én a képviselő-testület. Ahogy az egész országban, a XV. kerületben is a Helyi Önkormányzatok Napját köszöntötték – már amennyiben a jelenlegi helyzetben egyáltalán van még ok az ünneplésre. Napirend előtt Cserdiné Németh Angéla emlékeztetett, hogy az Országgyűlés 2000-ben a rendszerváltás utáni első helyhatósági választásokra emlékezve szeptember 30-át Helyi Önkormányzatok Napjává nyilvánította.

A polgármester hosszan sorolta, hogy „amikor az elmúlt bő egy évtizedben az államosítás címén elvették a helyi iskoláink fenntartásának és üzemeltetésének jogát, amikor megfosztottak bennünket a lakossági szolgáltatások helybeni intézésének hatásköreitől, akkor szándékosan, pártpolitikai megfontolásból egyre jobban szűkítették és gyengítették az önkormányzatiság lényegét. Akadályozva és gátolva a helyben élők önrendelkezéséhez, saját szűkebb környezetük és életfeltételeik alakításához való elidegeníthetetlen állampolgári jogait”. Kicsinyes bosszúról beszélt és arra figyelmeztetett, „a kormányzati bosszúpolitika pártállástól, szavazói szimpátiától függetlenül az itt élőket bünteti.”

A XV. kerületben a korábbihoz képest legalább kilencszeres energiaárakkal kell számolni – hangzott el. A Tanuszodát már be kellett zárni, de a polgármester őszintén reméli, hogy ha szűken is, a költségvetésből telik majd az intézmények működtetésére. Sokáig egyetlen szolgáltatást sem akarnak szüneteltetni, mivel ahogy elhangzott,

„a sportpályák, a kulturális intézményeink és a művelődési házak működtetése, a szociális ellátás garantálása és a helyi civil, egyházi és sportszervezetek támogatása, a közösség egyben tartása az önkormányzatiság alapvető feladata és értelme.”

A polgármester hozzátette, mélységesen cinikusnak tartja azon kormányzati kijelentéseket, miszerint az önkormányzatok azért vannak, hogy megoldják ezeket a helyzeteket. Ígérte: tanulmányozzák majd a „remek példával elől járó kormánypárti politikusok javaslatait”, példaként hozva például Kocsis Máté országgyűlési képviselőt, aki saját bevallása szerint egy akváriumot számolt fel spórolásként.

A fideszes Mihály Zoltánné Kis Mária napirend előtt arról beszélt, hogy a szülők fel vannak háborodva az uszoda bezárása miatt, frakciótársa, Bakos Mária Magdolna pedig közölte: a baloldal csúsztat a rezsicsökkentéssel kapcsolatban, hiszen azt a kormány nem vette el, és az sem igaz, hogy az önkormányzatokkal nem tárgyal a kabinet. Mindezek ellenére a rezsi-, illetve a közétkeztetés költségeinek jelentős növekedése miatt a testületi ülésen módosítani kellett az idei költségvetést. A közüzemi díjak címén tervezett előirányzaton felül 2022. december 31-ig még további mintegy 280 millió forint többlettámogatásra van szükség ahhoz, hogy a gáz és a villanyszámlát a kerület ki tudja fizetni.

A közétkeztetés húsz százalékkal kerül többe mostantól. Ahogy Tóth Imre alpolgármester elmondta, hosszú tárgyalásokat követően sikerült csak ezt elérni, a cég ugyanis jóval magasabb emelést akart. A képviselők megszavazták, hogy az áremelkedést nem terhelik a szülőkre, hanem az Önkormányzat viseli az ezzel járó többletkiadásokat.

Szó volt arról is, lehet-e, illetve hány önkormányzati épület alkalmas arra, hogy napelemekkel borítsák be. Kiderült, hogy ezzel hónapok óta foglalkozik a kerület vezetése, ám a helyzet közel sem egyszerű. Részben, mert legalább egy, másfél év szükséges ahhoz, hogy legalább az engedélyeket beszerezzék, és megvásárolják a napelemeket.

Másrészt kevés olyan tető van, amelyiket nem kellene előbb felújítani. Magyarországon az EU más tagállamaival ellentétben nem engedik, hogy a felszerelt napelemekkel ne csak az adott épület energiagondjait oldják meg, hanem a környezőkét is. A Páskom parki óvoda 400 négyzetméteres tetejét például be lehetne napelemekkel teríteni, ám az intézménynek 56 négyzetméternyi energiára van szüksége, így a mai szabályok szerint értelmetlen lenne a beruházás.

Ez alkalommal a kerület is elfogadta, amit a Fővárosi Közgyűlés augusztus végén egyhangúan megszavazott: bevezették a tarvágás tilalmát a védett és az európai oltalom alatt álló erdőkben. A rendelet a magánkézben lévő erdőkre is vonatkozik. Deschelák Károly, a napirend előterjesztője, a Mindenki a Tizenötödikért frakció tagja közölte, fontosnak tartja, hogy megerősítsék a fővárosi döntést és ne fordulhasson még egyszer elő, hogy a helyi védettség ellenére valamelyik tulajdonos tarvágással tehessen tönkre erdőt, ahogy ez sajnos korábban a Szilas-patak mentén megtörtént.

Még az ülés elején a testület meghallgatta Molnár Gábor rendőr alezredest, aki augusztus 1 óta megbízottként irányítja a kerületi kapitányságot és akit ki is akarnak ide nevezni. 26 éve szolgál a testületben, szakmai pályafutását a XII. kerületi kapitányságon kezdte. Ott közterületen is szolgált, majd Pest megyében a Szervezett Bűnözés Elleni Alosztályt vezette. Dolgozott a budaörsi, majd a szigetszentmiklósi kapitányságon, később a VI. kerületben a Bűnügyi osztályt irányította, mind a három helyen kapitányságvezető helyettes volt. A XV. kerületbe Józsefvárosból érkezett, ahol már kapitányságvezetőként szolgált. A képviselők, mielőtt szavazatukkal támogatták volna Molnár Gábor kinevezését elmondták, örülnek annak, hogy a leendő kapitány az elmúlt hetekben mindannyiukkal beszélgetett, sőt, néhány panaszukra már meg is találta a megoldást.

SZÖVEG: Fazekas Ágnes

FOTÓK: Nagy Botond

Comments are closed.