Vérhas, vörheny, evőkanál

Történetek rákospalotai és pestújhelyi járványesetekről

Volt ám járvány a kerületben és az országban a Covid19 előtt is, az se teljesen új, hogy maszkot kell hordani az üzletekben és az utcán. 1886-ban például a szolgabíró szigorú óvintézkedéseket rendelt el Újpesten és Rákospalotán azért, mert „a két község a fővárossal való sűrű érintkezésénél fogva leginkább ki van téve annak, hogy a járvány oda behurczoltassék.” Kovács Idikó idézi a Helyem, Házam, Palotám vonatkozó számában a Nemzet cikkét, melyben szó esik két kocsiról is, amelyekkel a közterületeket és a magánépületeket fertőtlenítették. „Felszámolták a trágyatelepeket, felszámoltak két helyet, ahol rongyokat és csontot gyűjtöttek, továbbá több egészségtelen pincelakást betiltottak és elrendelték az emésztőgödrök szivattyús gépekkel történő ürítését.” Említenek egy helyi tejárust, aki elkapta a betegséget, Rákospalota mondjuk „vidéki” helyszínként szerepel a beszámolóban. A járvány csúcsra járt, mert (országosan) megbetegedett 865, és meghalt 319 ember.

Terjedt közben a himlő is. Új barakkokat kellett építeni a kórházban.
Pestújhelyen – azaz a Széchenyi-telepen – 1910-ben a tífuszjárvány „dühöngött”. Ennek pedig az volt az oka, hogy nem történt meg a terület csatornázása és vízelvezetése, és a telep keleti részén nagyon magas lett a talajvíz. „Ez a fertőzött talajvíz elöntötte a házak egy részét és megfertőzte a kutak vizét is.” Weszter Sándor orvos hasztalan jelentette Piszter Sándor jegyzőnek a tífuszos eseteket, aki késlekedett, s nem szólt időben Szabó Ferenc községi orvosnak. „Négy hétig terjedhetett a járvány anélkül, hogy a községi orvos tudott volna felőle.” Megjegyezzük, hogy egy orvosra negyven-ötvenezer lakos jutott.

Rákospalotai utcakép (forrás: Fortepan)

1913-ben a lapok a Rákospalota Bem utca 16 alatt lakó Kócziás Márton 16 éves ablaktisztítóról számoltak be, aki kolerás betegként került a Szent Gellért-kórházba. Ugyanebben az évben a skarlát tartotta félelemben a rákospalotaiakat. „Nagy veszedelem fenyegeti Budapestet – írta az Ujság október 8-án –, mert tőszomszédságában vehemensen pusztít a sarlachjárvány. Néhány nappal ezelőtt Rákospalotán járványszerűleg lépett fel a sarlach, és előfordult, hogy naponta harminczan betegedtek meg… sok halálos kimenetelű van közöttük.” Fertőtlenítéssel egyedül a már említett Szabó doktor foglalkozott, akihez 30 ezer ellátása tartozott. „Hiába ragasztanak vörös czédulát annak a lakásnak az ajtajára, a hol a megbetegedés fordult elő, míg a fertőtlenítés megtörténik, ezerszer behurcolhatják a járványt. Tegnap az összes iskolákat bezárták… Magyarevics Mláden budapesti tiszti főorvos ezeket mondotta: Intézkedem, hogy a Budapestre járó rákospalotai iskolásgyerekek ne jöhessenek be és így ne hurcolhassák be a járványt. Az én fertőtlenítő intézetem a kolera miatt annyira okkupálva van, hogy Rákospalotára nem küldhetek segítséget.”

Ugyanebben az időben vörhenyjárvány is pusztított a községben, egy nap alatt 16 megbetegedés történt. A fertőtlenítő szerek „hiányosak” voltak. A Népszava Rákospalotát egyenesen „járványfalunak” nevezi. Szemétszállítás és csatornázás nincs a faluban. „Az utak mentén húzódó árkok színig teltek bűzös, rothadt vízzel, vastag rajtuk a zöld felület. És az árkokból befolyik a víz az udvarokba, befolyik a nyitott árnyékszékekbe és onnan kifolyik újra, majd beszivárog a kutakba… A járványos betegségek bacillusai ilyen utakon jutnak el áldozataikhoz.”

Reklám a spanyolnátha kitörésekor 1918-ban

1917 a vérhasjárvány éve volt. Ez már nem csak a szegények, de a jómódúak körében is terjedt. Nem tudták, hogy hol „a fészke”, de itt is gyakran emlegették a behurcolást (csöndben jegyezzük meg, hogy Orbán Viktor is ezt a kifejezést használta az iráni diákokkal kapcsolatban a koronavírus-járvány legelején 2020-ban – R.L.)

És még csak ezután jött 1918-ban a spanyolnátha. „Negyven ember halt meg a fővárosban spanyol betegségben – írta a Budapesti Hírlap október 11-én –, 1015 beteget ápolnak kórházakban. Rendeletet hoztak, hogy október 20-án mindenféle iskolát bezártak, de ekkor Rákospalotán és Rakospalotaújfaluban már nem volt tanítás.

Maszk és injekció a covid19 első hulláma idején 2020-ban

A húszas évek újabb járványa volt a kiütéses tífusz. „Rákospalotán is rájöttek… Egy Pintér nevű borbélymester egyik gyermeke betegedett meg, és eleinte tüdőgyulladáként kezelték a baját, egészen addig, míg a borbély másik három gyermeke is megbetegedett…Három napig feküdtek a gyermekek betegen, anélkül, hogy tudták volna, milyen veszedelmes betegségük van, ez alatt az idő alatt a borbélyműhely nyitva volt…”

A legérdekesebb mégis az 1934-es ún. hisztériás járvány, ilyenről eddig még nem is hallottunk. „Furcsa hisztériás járvány kitöréséről számolt be a Magyarország május 27-én. „Különös események színhelye néhány nap óta a rákospalotai állami leánynevelő intézet, a hivatalból nevelésre betanult fiatal lányok otthona… Nap nap után a mentők segítségét kell igénybe venni, mert minduntalan hol egyik, hol másik lenyel valami tárgyat: fogkefét, kanalat és egyéb apró tárgyat, ami a kezük ügyébe esik… Az intézet vezetősége tehetetlen… Ma súlyosabbnak látszó eset történt. Egy 13 éves leány… evőkanalat nyelt. A nagy evőkanál csodálatosan lecsúszott a torkán. A rákospalotai mentők a Szant István kórház gyermekosztályára szállították a leányt. Most ott próbálják eltávolítani belőle az evőkanalat.”

A rejtélyes „járvánnyal” a rendőrség is foglalkozott, de sajnos nem lehet tudni, milyen eredményre jutott.

Kovács Ildikó tanulmánya elérhető PDF-ben a Helyem, Házam, Palotán elektronikusperiodika-oldalán. Ide tessék kattintani! (Periszkóp Palotán, Rab László, 2021. december 14.)

Leave A Comment

You must be logged in to post a comment.