A Károlyi családnak volt „köszönhető”, hogy 1884-ig kellett várni az önálló katolikus lelkészségre Rákospalotán. Ugyanis Károlyi István gróf második feleségét Fóton temették el, így a gróf Fóton épített templomot, pedig eredetileg Rákospalotán akart. Beller Imre lelkész áldozatos munkájával végül elérte, hogy 1893-ban megérkezzen a püspöktől a plébánia alapító bullája.
Fotó: XV Média, Nagy Botond
A Budapest–Rákospalota Magyarok Nagyasszonya Főplébánia weboldalán részletesen leírják azt a rengeteg munkát, melynek eredményeképpen végül felépült a templom. Fontos évszám volt például 1889, ekkor alakult a Templomépítő Bizottság. Beller Imre saját pénzéből 1000 osztrák forintot ajánlott fel, és vállalta a templom építésére létrehozott alapítvány szervezési munkáját is. Sajnos nagyon korai halála miatt már nem láthatta a kész templomot, de utódjának, Chobot Ferencnek szintén sokat köszönhetnek a hívek. A Templomépítő Bizottság Balassa Ernő építész terveit és a költségvetést 1896. október 25-én mutatta be a püspöknek, majd 1900. június 29-én szentelte fel az oltárt és megáldotta a templomot Jung János rosaliai püspök.
Az Alkotmány című lap 1899. szeptember 26-án közölt terjedelmes cikket arról, hogy felhelyezték a keresztet a templom tornyára. Megemlítették, hogy 217 000 forintra rúgtak az építési költségek. A cikkben szereplő szöveg szerint a templom „egy toronnyal tiszta román stilben épült, s hazánkban egyedül áll annyiban, hogy az eleje a hildesheimi dóm mintájára emeletes, mely emelet egyik szárnyában a régi hiteles helyek mintájára levéltár lesz elhelyezve. A portálé a jáki mintájára készült.”
A templom végleges felépülésének ideje 1909, de a II. világháborúban szerzett sérülések kijavítását csak 1989-ben fejezték be.
Comments are closed.
