Amint becsukódnak az iskolakapuk, a szülőknek nemcsak a nyári hőség, hanem a jól ismert „most akkor mi legyen a gyerekkel?” kérdés is izzasztóvá teszi a napokat. S míg az oktatás körüli viták év közben újra meg újra fellángolnak, addig a vakációban egy dolog biztos pont marad: a gyerektábor.
A táborozás sokkal több, mint a szülőknek nyújtott logisztikai megoldás. A gyerek ezúttal olyan iskolába megy, ahol nincsenek felesleges tantervi elemek, se túlterhelt pedagógusok: csupán élmények, barátok és szabad levegő. Itt nem felülről diktált, központi tanterv szabja meg, mit tanulhatnak, hanem a kíváncsiságuk, a bátorságuk, vagy az, hogy ki merik-e próbálni, milyen patakba gázolni, esetleg egyedül leküzdeni a honvágyat.
A szülők közben fellélegeznek, ha csak pár napra is. Mert bár jó lenne egy olyan rendszer, ahol a nyári szünetekre is átgondolt, minden család számára elérhető megoldás létezik, egyelőre marad a puritán stratégia: „összerakjuk valahogy”. Már ha sikerül, mert egy minőségi tábor nem feltétlenül olcsó mulatság. Pedig a jövő nemcsak az iskolapadban dől el, hanem ott is, ahol a gyerekek közösségben, szabadon fejlődhetnek.
A tábor élmény, fejlődés, kaland, és nem mellesleg biztonságos „téridő”, ahol a gyerek mellett a szülő is felszusszanhat egy küzdelmekkel teli tanév után. Hogy ez mindenkinek járjon, közös alap lehetne, ám egyelőre marad a remény. No meg a lurkók csillogó arca, mikor hazaérkeznek sárosan, fáradtan, tele történetekkel.
A tábor tehát nemcsak az ő életüket teszi emlékezetessé, hanem azt is megmutatja, milyen lenne egy működő, támogató rendszer, kicsiben, legalább nyáron. Szerencsére – ahogy augusztusi lapszámunkból is kiderül – kerületünk idén is arra törekedett, hogy megfizethető, változatos, izgalmas programokat kínáljon a gyerekeknek. Életre szóló élményeket, kalandot és pihentető időtöltést, amíg vissza nem térnek a szokásos őszi megpróbáltatások. A jó hír az, hogy bár a szeptember vészesen közelít, de van még egy kis időnk.
A kalandok augusztusban is várnak!
Comments are closed.
