egyéb

Életmű díjat adott át Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornásznak 100. születésnapja alkalmából Kamuti Jenő, a Nemzetközi Fair Play Bizottság (NFPB) elnöke.
“Keleti Ágnes karrierjét mind versenyzőként, mind egyetemi tanárként, oktatóként az elfogadás, a tolerancia jellemezte, mely a fair play egyik alapeszméje. Hosszú évek, évtizedek óta ismerjük egymást, bízom benne, hogy ez így marad még jó ideig”– idézte Kamuti Jenőt a testület közleménye.
A Rumbach utcai zsinagógában január 8-án ünnepélyes keretek között megtartott átadáson az NFPB elnöke kiemelte, hogy Keleti Ágnes a legidősebb élő olimpiai bajnok.

Maszkhímzőversenyt hirdetett meg közösen a XV. kerület önkormányzata és az ÖTHÉT Egyesület.
A verseny célja, hogy bemutassák a kerületben élők ügyességét, kreativitását! A szervezők két maszkot biztosítanak minden jelentkezőnek, amelyeket ki is szállítanak a résztvevőknek. A feladat: XV betűk hímzése a maszkra, valamint szabadon választott figura vagy betű hímzése. Jelentkezés folyamatosan.

A Vasutastelep utca és a Szent Korona útja kereszteződésében történt a baleset.

Orbán Viktor a legutolsó 2020-as határozatával visszavonta a XV. kerületbe tervezett Lelki Egészségközpont teljes, 430 millió forintos támogatását – jelentette be Facebook-oldalán Cserdiné Németh Angéla polgármester.

“A legutolsó tavalyi Magyar Közlöny (itt: https://bit.ly/3pUOMx0) 120. oldalán megjelent egy gyáva és sunyi mondat. A Kormány visszavonja a H2. 1. mellékletében foglalt táblázat 3. sorát. Képzeljék, milyen bátor ember az, aki így jelenti be azt, hogy újabb pénzt vesz el a rákospalotai, pestújhelyi és újpalotai emberektől. Ez a megjelölt sor ugyanis nem más lett volna, mint a pszichiátriai ellátás fejlesztése a Lelki Egészségközpont kialakításával” – nyomatékosította Cserdiné Németh Angéla, aki szerint a miniszterelnököt és a mindezt némán tűrő helyi párttársait nem érdekli más, “csak a politikai bosszú, a büntetés és a rombolás”.

A nyugati kereszténységben január 6-a vízkereszt, vagyis a három királyok ünnepe. Egyben ez a karácsony zárónapja, valamint a farsangi időszak kezdete. A keleti kereszténységben a Julián-naptár szerint január 6-7-e a karácsony és csak 13 nappal később ünneplik a vízkeresztet.

A vízkereszt második evangéliumi története szerint, amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte, ezt követően tanítani kezdett. Ennek emlékére vízkereszt az ünnepi keresztelések napja volt, a katolikus egyház ilyenkor tömjént és vizet szentel. Vízkereszt napján szokás volt a szentelmény hazavitele mivel gyógyító hatást tulajdonítottak a szentvíznek. A házakat vízzel és sóval szentelték meg, a pap krétával a szemöldökfára írta a házszentelés évét és Gáspár, Menyhért és Boldizsár kezdőbetűit. A vízkereszti népszokásokból mára leginkább csak annyi maradt, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát. Vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig tart a farsang időszaka. Ez a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és a tavasz jelképes küzdelmének a megjelenítése.