Van az úgy, hogy az ember nem azt találja, amit keres. Így jártam kerületünk történetének fontos dátumával, 1950. január 1-jével. Akkor csatolták Rákospalota „megyei várost” (Pestújhellyel együtt) Nagy-Budapesthez. Trükkös módon megkapta a kerület a XV-ös számot (1930-ban még csak 14 kerület volt, 50-ben a Lipót- és a Belváros egyesülése miatt Újpestnek jutott a IV-es, az újakat pedig az óramutató járásának
Attól, hogy már egy tégla sem marad egy épületből, még több generáció emlékezhet rá. Ez derült ki a rákospalotai Sportszerárugyárral kapcsolatban az egyik legnagyobb közösségi oldal Rákospalota-Anno Képei nevű csoportban is.
Rákospalota 1923-ban lett város, első polgármestere Dr. Cserba Elemér lett, aki már az ezt megelőző másfél évtizedben is a település felvirágoztatásával foglalkozott.
Van, aki virágágyásokat igazgat a kertjében, mások paradicsompalántákat nevelgetnek. Rákospalotán olyan is előfordul, hogy a gazda a szűk, három méter széles kapubejáróba villamossíneket fektet, és 300 ezer forintért megvásárolja egy régi villamos öreg példányát. Ez történt Berentei Péter táncdalénekessel, aki a kötöttpályás járművek szerelmeseként állított fel a kertjében egy múzeumvillamost. Mutatjuk azt a videót, amelyben a járművel kapcsolatos rajongásról és
Vendégségben jártunk Juhász Sándornál Rákospalotán. Pontokba szedve meséljük el, hogy miért mentünk. * 1. Különös feladatra vállalkozott kerületünk megbecsült díszpolgára, a 77 éves Juhász Sándor, amikor a legutóbbi képviselő-testületi ülésen szólásra emelkedett, és az Észak-Pesti szennyvíz főgyűjtőcsatorna Mogyoród útja és Szilas patak közötti megépítésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Jól tette, mert a pártos nekibuzdulások olykor az egész kerület számára
médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja
