Az önkifejezés műhelye

Átlagos olvasási idő: 2 perc

A KOMA Bázis ismert és kedvelt helyszín a helyi fiatalok és a színházkedvelők körében. Zrinyi Gál Vince művészeti vezetővel beszélgettünk az idei terveikről és finanszírozási nehézségeikről.

Zrinyi Gál Vince

Zrinyi Gál Vince

– A Független Előadóművészek Szövetségének társelnöke lettél, mit jelent ez a feladat?
– Véletlenül alakult így, de örömmel vállaltam, szerintem most nagy szükség van a független színházaknál is magunk újradefiniálására. Először is nézzük meg, hol a helyünk ebben a kulturális helyzetben, mi az öndefiníciónk, és választ keresünk ennek a szférának a feladatára is. Emellett erősíteni szeretnénk a FESZ nemzetközi kapcsolatait is. Nekem ez két év társadalmi munkát jelent, rengeteg beszélgetéssel, egyeztetéssel és színházba járással.
– A KOMA Bázisnak a Labor elnevezésű tanoda vagy a közösségi színházi előadások a fontosabbak?
– Ezt nem lehet kettéválasztani, mindkettő ugyanolyan fontos, sőt ez ebben a formában kuriózum. Büszke vagyok rá, hogy meghívtak minket a Dortmundi Egyetemre előadni a munkánkról, mert nincs máshol ilyen. A Laborban 30-40 szerződött tanulónk van és hetente körülbelül 150 gyerek jár be hozzánk. Közülük sokan szerepelnek a színdarabokban is, a művészetet választják önkifejezési eszköznek. A közösségi színház szintén egyedülálló, az oktatásról szóló fosztóKÉPZŐ című darabunk folyamatosan megy, és hamarosan bemutatjuk a következő előadást is. Most először lesz olyan, hogy két darabunk fut egyszerre, jó visszajelzéseket kapunk a nézőktől, és például a fosztóKÉPZŐ szereplői igazi csapatként működnek. Van olyan szereplő, aki már külföldön dolgozik, de minden hónapban hazajön az előadásokra.
– Hogyan finanszíroztok ennyi feladatot?
– Tavaly novemberben véget ért a VEKOP pályázati támogatásunk a Laborra, decemberre beadtuk a tanodapályázatot, és nemcsak arra az egy hónapra nyertük meg, hanem hosszabbították az idei évre is. Viszont a többi bevételünkről nem tudunk még, az önkormányzati támogatás február végén derül ki, a kormány színházi működési támogatását február 15-ig kellene kiírni, de kétséges, hogy addig megjelenik. Jelenleg úgy néz ki, hogy februárban a nyolc itt dolgozó munkatársunk nem fog fizetést kapni, pedig itt vannak reggel tíztől este tízig, szívvel-lélekkel csinálják. Próbálunk saját bevételeket szerezni, nyitni egy üzleti ágat, tavaly volt is sikeres projektünk, de amíg ezzel foglalkozunk, a gyerekektől vesszük el az időt. Pedig a legfontosabb, hogy a fiatalokra koncentráljunk, nagyon nagy igény van rá, ezzel szociális feladatokat is átveszünk. Idénre azt tűztük ki célul, hogy megpróbáljuk láthatóbbá tenni a munkánkat, és megtanuljuk, ezt hogyan érhetjük el. Közben dolgozunk tovább.

Comments are closed.