Nagyszabású kutatás a kerületben – Nem érzik úgy, hogy rosszabb lenne a helyzetük más budapesti fiatalokéhoz képest – A mentális egészség nem tabutéma
A legfrissebb kerületi ifjúságkutatás eredményeire építi új ifjúsági stratégiáját az önkormányzat. A TIZEN5-höz eljuttatott felmérés világos képet ad a diákok problémáiról és kihívásairól, sőt meglepő adatok is akadnak benne, mint például az, hogy a 2016-hoz képest növekedett a fiatalok olvasási kedve. Minderről Gyurkó Dániel alpolgármesterrel és Bauer Béla szociológussal, a kutatás egyik vezetőjével beszélgettünk.
„Most fogadjuk el a kerület új gyermek- és ifjúsági stratégiáját, és mivel ez közvetlenül érinti a fiatalokat, fontosnak tartottam, hogy őket is bevonjuk ebbe” – mondta lapunknak Gyurkó Dániel alpolgármester. A XV. kerületi önkormányzat szociológusok segítségével végzett átfogó, két hónapig zajló felmérést, hogy jobban megértse a fiatal felnőttek szokásait, problémáit és igényeit.
A felmérés 2025 februárja és áprilisa között zajlott, többféle módszerrel. Online kérdőívek, személyes megkérdezések és fókuszcsoportos beszélgetések révén mintegy 500 fiatal nyilvánított véleményt. A kitöltők 69,6%-a gimnazista, 27,5%-uk pedig technikumba jár a kerületben.
Az elemzés pontosan rávilágít arra, hogy miként változott meg gondolkodásmódjuk az elmúlt nyolc-kilenc évben, mióta utoljára – 2016-ban – készült hasonló vizsgálódás a kerületben.
„Az eredmények véleményem szerint tök jól árnyaltak számos részletkérdést arról, hogy például milyen közösségi tereket szeretnének, vagy milyen problémáik vannak az oktatási rendszerrel. Utóbbi sajnos már nem a mi dolgunk, hiszen nem hozzánk tartoznak az intézmények. Viszont nekünk ezt igenis ellensúlyoznunk kell iskolán kívüli programokkal” – fejtette ki Gyurkó Dániel.
Bauer Béla, a kutatás egyik vezetője úgy látja: a válaszadók nagy része összességében nem érzi úgy, hogy rosszabb lenne a helyzetük más budapesti fiatalokéhoz képest.
A kutatás szerint identitásuk meghatározásában éppen a „budapestiség” a legerősebb: 45,5%-uk elsősorban fővárosinak tartja magát. Ezt követi a „nem budapesti”, majd a „rákospalotai” és az „újpalotai” identitás. A magukat „tizenötödik kerületiként” definiálók aránya csupán az ötödik helyen áll a sorban. Érdekes adalék, hogy az online válaszoló fiatalok között is viszonylag kevesen mondták azt – csupán 4% –, hogy „pestújhelyiek” lennének. Akadtak köztük olyanok is (5,1%), akik az összes eddigi leírást magukénak vallották.
Megtudtuk azt is, hogy a szorongás, a stressz, a leterheltség és bizonytalanság szinte mindegyik válaszban visszaköszönt. „A fiatalok mindennapjait gyakran beárnyékolja az iskolai elvárások okozta folyamatos nyomás, az egzisztenciális bizonytalanság, a jövő miatti aggodalom, illetve az identitáskeresésből fakadó dilemmák” – emelte ki Bauer Béla. Felhívta a figyelmet arra is, „bár meglepőnek hathat, de a 2016-os felméréshez képest növekedett az olvasás iránti igény a válaszadók körében”.
Akadnak további változások is: Gyurkó Dániel szerint látszik, hogy a mentális egészség többé nem tabutéma a fiatalok között. „Az adatokból az is kiderül, hogy elégedetlenek az iskolapszichológusokkal. Meg fogjuk vizsgálni, hogy a MenTa (Mentálhigiénés Tanácsadó) vagy a GÁSZI (Göncz Árpád Szociális Intézmény) telephelyein hogyan tudunk több szakembert biztosítani a számukra” – hangsúlyozta az alpolgármester. Az eredményekből mindenesetre kiolvasható: az iskolai élet különféle zaklatásai közül legtöbben – 64,2% – a kicsúfolást, egymás kinevetését élték már át. Okostelefonok ide vagy oda, az úgynevezett bullying internetes formájával viszont 61,3%-nyian egyáltalán nem találkoztak.
A kutatás tanúsága szerint a legtöbb zaklatás egyébként – verbális formában – a tanároktól érkezik, ám a fókuszcsoportok több megszólalója úgy értelmezte ezt, mintha az nem szándékos, tudatos bántás, hanem egy-egy rosszul sikerült viccelődés végeredménye lenne. Feltűnően sok gimnazista (53,7%) ismeri a kihagyás és a magányosság érzését is.
Válaszaikból világos, kézzelfogható problématérkép is kirajzolódik. Eszerint elsődlegesen szabadon használható közösségi helyekre vágynak, ahol kötetlenül találkozhatnak, és programokat szervezhetnek. Gyurkó alpolgármester is jogosnak tartja az igényt, s mint rávilágított, az önkormányzat folyamatosan lépéseket tesz ez ügyben. Épp a kutatás ideje alatt adták át a Palota parkot, ahogy az elmúlt években több helyen is nyíltak új szabadtéri edzési lehetőségek.
Bauer Béla egy másik számsorra is felhívta a figyelmet: csupán minden ötödik fiatal véli úgy, hogy elégedett lehet a helyi szórakozási lehetőségekkel. Gyurkó ezzel kapcsolatban elárulta lapunknak: éppen rendhagyó, új önszervező közösségi tér kialakításának lehetőségét vizsgálják, ahol a fiatalok – minimális felügyelettel – maguk dönthetnének a programokról. „Ez kifejezetten újszerű kezdeményezés lenne a kerületben, és nemsokára »tanulmányi utat« szervezünk, hogy megismerjük a sikeres budapesti gyakorlatokat, hiszen már most is akadnak erre jó példák” – fejtegette. Az alpolgármester mindemellett minél több fiatal felnőttet célzó programot akar látni a kerületben. „A mérésben sokan említették példaként a tavalyi Carson Coma koncertet a Nemzedékek parkjában, és szeptemberben ismét lesz IFI FESZT, amelyen minden évben nagyon sokan vesznek részt” – emelte ki.
Ha már buli és szórakozás, a kutatás a káros szenvedélyekre is kitér, ahol első blikkre kifejezetten megnyugtató számsorral találkozunk. A 16-18 éves diákok túlnyomó többsége (56,8%) saját bevallása szerint soha nem dohányzik, s további 10,1%-uk csupán elenyésző alkalommal, tehát „ritkábban mint hetente”. Mindössze 25,5%-nyi fiatal felnőtt mondta magát „napi szintű dohányosnak”. Az alkoholfogyasztás sem tűnik markánsnak az életükben. 26,3%-uk állítólag egyáltalán nem iszik, míg 56,5%-uk heti rendszerességnél is ritkábban. Úgy látszik, az energiaitalozás sem része már a mindennapoknak: majdnem 70% azok aránya, akik soha, vagy csak néha fogyasztanak ilyen üdítőket.
Szintén figyelemre méltóak a kerületi közéletet illető semleges attitűdjük. Ezt Bauer Béla kutatásvezető szerint leginkább az országos politika iránti gyanakvásuk és frusztrációjuk okozza. Az önkormányzatnak viszont kifejezett célja, hogy a XV. kerületben olyan közösség szülessen, ahol a fiatalok nemcsak lakói, hanem aktív alakítói a helyi életnek. Az új ifjúsági stratégia is ennek megteremtésére épül: valódi párbeszéddel, közös döntésekkel és a fiatalok igényeinek meghallgatásával.
A felmérés elkészítését nehezítette, hogy a tankerülethez tartozó iskolákba nem engedték be dolgozni a kutatókat. „Tankerület-vezető asszonynak nemrég levelet írtam, mert szeretnénk új alapokra helyezni az együttműködést a diákok érdekében. Szerintem neki és nekünk is ők a fontosak. Szerencsére pozitív visszajelzést adott, és úgy néz ki, nemsokára létrejön egy találkozó, ahol a fiatalokat érintő kérdésekről egyeztetünk majd. Tehát ebben is pozitív fordulat állhat be a jövőben” – hangsúlyozta a TIZEN5-nek Gyurkó Dániel alpolgármester.
Comments are closed.
