Buzánszky Jenő halálhírét a volt futballista fia közölte a FourFourTwo.hu-val. Az egykori kiváló hátvéd az esztergomi kórházban este 8 órakor hunyt el vasárnap. Az Aranycsapat kiválósága a kerületünkben is járt, műfüves pálya avatóján vett részt.
Buzánszky Jenő pályát avat/Fotó: XV Média, Nagy Botond
Az olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes sportember december 12-én került az esztergomi kórházba, ahol aznap meg is operálták. Fia, ifjabb Buzánszky Jenő december 16-án úgy nyilatkozott, hogy édesapja állapota több mint három nappal a műtét után is kritikus, majd 17-én újabb műtétre került sor. A legendás sportember később az intenzív osztályról a belgyógyászatra került át. Fia december 30-án arról beszélt, hogy apja szervezete nagyon legyengült, hangulata ingadozó, az ünnepek alatt napokon át jobbára csak aludt, amikor azonban az intenzív osztályról a belgyógyászatra költöztették, a korábbiakhoz képest kimondottan jó hangulatban volt.
Buzánszky Jenő az Aranycsapat utolsó élő tagja volt. Játszott az 1952-ben, Helsinkiben olimpiai bajnok együttesben, pályára lépett az évszázad mérkőzésén 1953-ban, Londonban, és mind az öt mérkőzésen szerephez jutott az 1954-es svájci világbajnokságon, melyen ezüstérmet szerzett a válogatott. 2011 óta volt a Nemzet Sportolója, idén novemberben pedig beválasztották a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületébe.
Az egykori nagyszerű jobbhátvéd pályafutását a Dombóvári Vasutasnál (1938-1946) kezdte, majd felnőttként a Pécsi VSK-ban (1946-1947), illetve Dorogon (1947-1960) futballozott. 274 bajnoki mérkőzésen lépett pályára, a válogatottban pedig 48 alkalommal szerepelt.
A szombaton elhunyt Hankiss Elemér szociológust, irodalomtörténészt, Budapest díszpolgárát a fővárosi önkormányzat saját halottjának tekinti – közölte a Főpolgármesteri Hivatal hétfőn az MTI-vel.
Hankiss Elemér/origo.hu
Hankiss Elemér, a Magyar Televízió korábbi elnöke rövid, súlyos betegség után, 86 éves korában szombat délután hunyt el.
A Főpolgármesteri Hivatal közleményében felidézte: Hankiss Elemér 1928-ban született Debrecenben, édesapja Hankiss János irodalomtörténész volt.
Egyetemi tanulmányait Eötvös-kollégistaként az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) angol–francia szakán végezte 1950-ben. Az 1956-os forradalom után hűtlenség és államellenes összeesküvés vádjával tíz hónapot töltött vizsgálati fogságban, végül bizonyítékok hiányában felmentették.
Kutatási területe az 1960-as években elsősorban az irodalomelmélet, az 1970-es évek eleje óta a szociológia, főként az értékszociológia, majd az 1980-as években a politikai szociológia.
Hankiss Elemér munkásságáért több elismerést is kapott: 1987-ben Az év könyve-jutalom díjat kapta, 1994-ben átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (polgári tagozat) kitüntetést, 2006-ban Budapest díszpolgára lett és Széchenyi-díjat kapott. 2007-ben a Prima Primissima Díj egyik kitüntetettje volt, 2008-ban Hazám-, 2012-ben Bibó-díjjal ismerték el.
Comments are closed.
