A tartózkodás művészete

A tíz igennel szemben 7 nem és 4 tartózkodás állt a kijelzőn a szavazás után a képviselő-testület legutóbbi ülésén, a feladat az lett volna, hogy megszavazzák az idei költségvetést. Nem sikerült.

Nem mondhatjuk, hogy a költségvetési előkészületek folyamán a honatyák túlságosan nagy aktivitást tanúsítottak volna, mindössze két (azaz 2) képviselő volt (Bodó Miklós és Szilvágyi László), akik javaslatokkal álltak elő, mások magukban tartották ellenérzéseiket. Általában így szokott lenni: ha valaki olyan helyzetben ellenkezik, amikor nincs bekapcsolva a környékben a kamera, az annyit ér, mint halottnak a csók, a kutya se figyel rá. De bezzeg amikor szózatot lehet a néphez intézni – az mindjárt más.

A hét nemmel kapcsolatban nincs gondunk, valahogy mindig lehet sejteni, hogyan fognak a helyi fideszesek szavazni, nincs az a kerületi esemény vagy konfliktus, ami ezt a monolit egységet meg tudná törni. Most az történt, hogy László Tamás választási kudarcai és menesztése után felélénkültek a párton belüli ambíciók, a nyilatkozatokból kiolvasható volt, hogy az önkormányzati választások évében kik és hogyan szeretnék megmarkolni a marsallbotot. Nincs vele gondunk, elintézik egymás közt.

Az új kenyér felvágása augusztus 20-án: Victorné dr. Kovács Judit, Németh Angéla és Hajdu László

Régi történet újraolvasva

Ami zavarba ejtő, az a négy tartózkodó esete, mely kísértetiesen hasonlít a Hajdu László elleni fondorlatos mesterkedések idejére. Nem kell velük szavazni, a tartózkodásokkal is el lehet ugyanazt érni, meg lehet akadályozni egy-egy fontos döntés meghozatalát. Hogy a tartózkodók között olyan is volt (Victorné dr. Kovács Judit), aki a Fideszből való kizárása idején üldöztetésnek volt kitéve, tovább növeli tanácstalanságunkat. A mostani tartózkodó ezt akkor skandináv krimikbe illő jelenetekkel illusztrálta, és érzékletesen számolt be arról, milyen fura hangja volt (fékezéskor) a kocsijának. Egy fiatal képviselő felolvasott abból az egy évvel ezelőtti szövegből, amelyet az alpolgármester asszony nyilvánosságra hozott. Így utólag igen tanulságosnak tűnt.

Pláne hogy Victorné dr. Kovács Judit időközben alpolgármester lett, és arra vállalkozott, hogy mindenben segíti a kerület és a frissen megválasztott Németh Angéla fáradozásait. Ehhez képest a nevéhez köthető annak a magyar politikatörténetben egyedül álló határozatnak az elfogadtatása, amelyben az áll, hogy Németh Angélának „el kell gondolkodnia” Lamperth Mónika jegyző menesztésén. (Már Hajdu Lászlónak is kiosztották ezt a betlilapot polgármestersége idején, nem jött be.)

Az ‘elgondolkodás’ két hétig tartott, éppen a költségvetés megszavazásához közelítve járt le a határidő, Lamperth Mónika viszont ott volt a legutóbbi testületi ülésen, ezek szerint időközben nem váltották le.

Kovács Judit tartózkodása azért is zavarba ejtő, mert alpolgármesterként minden lehetősége megvolt arra, hogy a költségvetés belső szerkezetét befolyásolja, a döntésekből bizonyára nem hagyták ki, felfoghatatlan, hogy amikor tartózkodott, akkor voltaképpen mitől tartózkodott. Az, hogy nem sikerült a közalkalmazotti béremeléseket is magába foglaló költségvetést első körben elfogadtatni, az alpolgármester személyes kudarca is, vannak ugyanis területek, amelyeket ő felügyel, ha ott, azok biztonságos idei működtetésének dolgában nem tud helyt állni, az igen nagy baj rá nézve is. Egy városházi pletyka szerint a korábbi vagy az alpolgármestersége idejére eső sérelmek miatt nem feltétlenül az egész kerületet kellene megfenyítenie azzal, hogy a tartózkodás gomb megnyomásával borsot tör az ellenlábasai orra alá. Mintha azt mondaná: majd én megmutatom nektek, milyen az, amikor ellenetek vagyok.

Nem veletek.

A magunk részéről csak azt a kérdést tudjuk föltenni, minek kellett történnie néhány hónappal ezelőtt ahhoz, hogy a Fideszből kitett, politikai renoméját a városházán újraegyengető alpolgármester ennyire látványosan demonstrálja, hogy más úton jár. És még annak kockázatát is vállalja, hogy nevét cselszövésekkel lehessen összefüggésbe hozni (megteszik a kommentelők a közösségi médiában, nem nagyon fogják vissza magukat).

Merk Péter a Liva-malomnál

A bizottságban még megszavazta

Apropó sérelmek. Megkérdeztük Merk Péter (szintén volt fideszes, ma független) képviselőt arról, hogy mi volt az oka a tartózkodásának. Azt felelte, február 25-ére a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjára szoboravatást, városházi konferenciát tervezett a még élő kerületi érintettekkel, a szobor elkészült, de nem volt nyitottság arra, hogy Németh Angéla „megkövesse” az áldozatok hozzátartozóit. Magyarul: nem lett semmi a 25-i eseményből (amelyet, tette hozzá a képviselő, már a Fidesz is akadályozott négy évvel ezelőtt).

Az hogy történt, tettük föl az újabb kérdést Merk úrnak, hogy előzőleg a városüzemeltetési bizottság ülésén simán megszavazta a költségvetést. Utána viszont eléggé látványosan megnyomta a tartózkodom gombot.

– Akkor még élt bennem a remény arra, hogy lesz valami az emléknapos tervemből – kaptuk a választ. Amikor azt firtattuk, miért tartózkodott, amikor a szívügyére, a Liva-malom felújítására több mint 80 millió forintot irányoztak elő, az volt a felelet, hogy az a pénz „funkció nélküli helyreállításra” vonatkozott, azt pedig nem tudta elfogadni.

– De akkor miért nem szavazott nemmel? A költségvetéssel valaki vagy egyetért, vagy nem.

– Azért, mert így megvan rá az esély, hogy kijavítsák. És akkor márciusban meg fogom szavazni.

Merk Péter végül azt a beszédes üzenetet küldte, amikor cikkünk készült, hogy „hagyják abba az erőből történő politizálást, mert így ugyanolyanok, mint László Tamás. Tiszteljék az embert!”

– A Fidesz és a függetlennek látszó fideszes képviselők szerint „a költségvetés nemcsak béremelésből és egészségügyből áll” – kommentálta a költségvetés leszavazását egy fideszes képviselőnek válaszolva Németh Angéla polgármester. – Ehhez, azt hiszem, nem kell több kommentár – tette hozzá. – Folytatjuk a küzdelmünket, az igazság a mi oldalunkon áll.

Amikor az intézményvezetők is felszólaltak az ülésen, Lehoczky Ádám fideszes képviselő, aki ezt nehezményezte, a következőket jelentette ki: „Példátlannak tartom, hogy az intézményvezetők próbálnak itt ránk nyomást gyakorolni, ilyen korábban soha nem volt. Béremeléssel és egészségüggyel érvelnek, és azt várják el, hogy a saját körzetünk ellen szavazzunk”.

Annyit tennénk hozzá, hogy „mindössze” 1200 olyan közalkalmazottról van szó, akinek a bérét 20-25 ezer forinttal (saját forrásból) meg akarták emelni a 19-es költségvetés elfogadásával. A történeti hűség miatt: a hét nem (és a négy kvázi-nem) erre is vonatkozott.

Itt járunk most. Folytatás márciusban. Ha nem lesz új költségvetés, az állam „gyámság” alá veszi a kerületet. Csak akkor lenne igazán nagy botrány a 15. kerületben. Stílusosan: Rákospalotán, Pestújhelyen és Újpalotán.  (PP, Rab László, 2019. február 26.)