Egy rendőrnek nemcsak felmérni kell a helyzetet, hanem fejben rögzítenie is. Egy nyomozóra különösen igaz ez, hisz neki gyakran a látottakból kell összeraknia a történteket. Kelemen Sándor rendőr őrnagy szerint azonban az átlagnál is igazabb a „fotogén szemléletmód”. A XV. kerületi Rendőr-kapitányság Bűnügyi Osztályának vezetője ugyanis szabadidejében rengeteget fotózik, a képeivel pedig rendre rangos díjakat nyer.
– Van egy képem, az Ékszer című, amely bejárta a környező országokat, sőt, még Amerikában és Argentínában is díjazták. Ha jól számolom, legalább 15 hazai és nemzetközi díjat begyűjtött már. Nagyon büszke vagyok rá – mondta.
Kelemen Sándor rendőr őrnagy 2018. május 1-től vezeti a kerületi rendőrkapitányság bűnügyi osztályát. Elmondása szerint mindig is nyomozó akart lenni, s bár egy mezőtúri pedagóguscsaládból származik, és a jó tanulmányi eredményei akár más irányba is elindíthatták volna, ő kitartott a rendőri pálya mellett. A főiskolát határőr szakon végezte el, majd 2006-ig a Ferihegyi (ma Liszt Ferenc) repülőtéren volt szolgálatban. Néhány év után azonban az útlevelek ellenőrzésénél nagyobb kihívásra vágyott, ezért váltott, és került át a rendőrséghez.
– A XV. kerület volt az első állomáshelyem, később bűnügyi vezetőként a szomszédos Zuglóban dolgoztam, de akkor is napi kapcsolatban voltam az itteni kollégákkal. Jelenleg Újpesten lakom, így mondhatni, nemcsak munkahelyem, hanem félig-meddig a lakóhelyem is ez a térség.
A kerületi kapitányság helyettes vezetőjét a rendőri munka mellett a fotózás is gyerekkora óta érdekelte. Első képeit még a családi nyaralások alkalmával készítette, első komolyabb fényképezőgépét pedig határőrként vette meg.
– A 2000-es évek elején még jóval kevesebben fotóztak Magyarországon. Az analóg módszer kevésbé volt népszerű, mint a mostani digitális világ. Engem viszont nagyon vonzottak a régi gyárak, s mivel Ferihegyre jártam ki dolgozni, a kőbányai ipartelep valódi kincsesbánya volt a számomra. Már az első 24 kockás fekete-fehér filmemben akadt olyan kép, ami kiállításra került, ez szintén nagy lökést jelentett nekem. Aztán jött a váltás, határőrből rendőr lettem, közben gyermekem született, így jóval kevesebb időm maradt a hobbimra. Ekkortájt jó tíz évre a fényképezőgépemet is letettem – tette hozzá a rendőr őrnagy.
Kelemen Sándor visszatérése már a digitális korszakban történt. Ő is megvette első modern technikájú fényképezőgépét, ami számára is új világot nyitott meg. Még egy dologgal szembesülnie kellett: ebben a korszakban már jóval többen pályáztak, így több „riválisa” akadt.
– Azt hittem, minden úgy fog történni, mint korábban, én fotózok, a képeim pedig rögtön kiállításra mennek. De nem így történt, olyannyira nem, hogy csalódást csalódás követett. Ráadásul nemcsak tehetségből lett több, hanem az alkalmazott technikák is megváltoztak. Végül kerestem magamnak egy iskolát, amelynek az alap, majd haladó tagozatát is osztályelsőként végeztem el. Ez pedig meghozta végre az áttörést. Hollókőn volt egy gyakorlatunk, és az egyik, ott készült képemet beválogatták egy angliai kiállítás anyagába. Innentől kezdve ismét új lendülettel kezdtem el nevezgetni a nemzetközi fotópályázatokra. Van egy internetes felület, amelyen keresztül a világ bármelyik pontjára eljuttathatjuk a fotónkat. Ráadásul egy pályázaton akár több kategóriában is lehet indulni.
– Korábban az építészet kategóriát szerettem a legjobban, de ma már inkább a városi élet és az utcafotó témájú kategóriákat kedvelem. Nem véletlen, hogy a legtöbb díjamat is az ilyen témájú képeimmel nyertem. S hogy melyik volt a legnagyobb sikerem? Sok nemzetközi elismerést kaptam, azonban én mégis a hazai rendezésű Média Markt Fotópályázaton elért eredményeimre vagyok legbüszkébb. Ugyanis három éve folyamatosan ott vagyok a díjazottak között – fűzte hozzá Kelemen Sándor.
Comments are closed.
