A rostdús táplálkozás előnyei tudományosan bizonyított, nem mindegy azonban, hogy milyen rostot, és abból is mennyit fogyasztunk naponta.
– A vízben nem oldódó élelmi rostok lassítják a szénhidrátok felszívódását, ami például cukorbetegség esetén rendkívül jó hatású. Lassítják a gyomorürülést, így tovább tart a teltségérzet, ezért testsúlycsökkentő étrendben is remekül használható. Vízmegkötő tulajdonságuk révén a bélrendszerben viszont gyorsítják a táplálék áthaladását, növelik a széklet mennyiségét, így segítenek a székrekedés enyhítésében – sorolta az előnyöket Szabó Krisztina dietetikus.
A vízben oldódó élelmi rostok szintén lassítják a szénhidrátok felszívódását, valamint segítik az emésztendő táplálék áthaladását a bélrendszeren. A pektin megköti a koleszterin egy részét, ezáltal elősegítve annak kiürülését, így koleszterinszint csökkentő hatással bír. Rostdús táplálkozással akár 5-10 százalékkal csökkenthető a koleszterinszint. Végül, de nem utolsó sorban ezek a rostok tápanyagul szolgálnak a jótékony bélbaktériumaink számára, amik aktívan részt vesznek a szervezetünk immunfolyamataiban.
Fotó: XV Média, Nagy Botond
Az optimális élelmirost-fogyasztás felnőttek számára naponta 25-30 gramm. Ez a mennyiség például fél vagy egy kiló zöldség, illetve 60-90 gramm zabkorpa elfogyasztásával fedezhető.
A szakember példaként elmondta: egy közepes répában: 4 gramm, egy közepes szelet, jó minőségű, teljes kiőrlésű kenyérben 6 gramm, egy közepes almában vagy egy maroknyi mogyoróban 3 gramm rost található.
Fontos, hogy a rostfogyasztás mellett a szokásosnál több folyadékot igyunk, mint ahogy az is, hogy 50 gramm rostnál többet semmiképp ne fogyasszunk naponta. Ennél nagyobb mennyiség – ami egyébként csak rosttartalmú táplálék-kiegészítők fogyasztásakor fordulhat elő – ugyanis gátolhatja a vas és a kalcium felszívódását.
Comments are closed.
