Annyit kockulj, amennyit mozogtál!

Átlagos olvasási idő: 3 perc
Fotó: XV Média, Nagy Botond

Fotó: XV Média, Nagy Botond

Van szülő, aki gyermekének aznapi aktív mozgással töltött idejével megegyező időt enged a kép­ernyő előtt tölteni. Herneczki Márton klinikai gyermekszakpszichológus szerint ez egy jó megoldás, hiszen a szülők feladata, hogy mind időben, mind tartalomban korlátozzák online tevékenységét.

Tény, hogy az internet használata sok veszéllyel jár. Ugyanakkor az is tény, hogy sok értéke van, és egy mai gyereket – aki digitális bennszülöttnek számít digitális bevándorló szüleihez képest – nem szabad, de nem is lehet eltiltani az online világtól.
Az elmúlt két évtizedben több kutatás is foglalkozott az internet gyermekekre való hatásával, bár az eredmények eléggé ellentmondásosak. Egyes tudósok szerint az oktatásban nagyon jól használhatók az új eszközök, míg mások úgy vélik, használatuk miatt romlik a gyerekek figyelmi, kognitív teljesítménye.

A londoni Kings College egy 2016-os kutatása szerint az okoseszközök használata alvászavarokat okoz, amelynek egyik oka a kékfény-effektus (ezt kiküszöbölendő egyre több gyártó szűrőt épít be a készülékbe), a másik pedig a mozgó képek okozta emelkedett aktivitás.
Márpedig az alvásra mindenkinek óriási szüksége van, a kisgyermekek idegrendszeri fejlődéséhez ez nélkülözhetetlen. Éppen ezért a szakember azt javasolja, hogy lefekvés előtt 1-2 órával tegyük félre a kütyüket, hogy az idegrendszer meg tudjon nyugodni.
Egy másik kutatás szerint minden fél óra képernyő előtt töltött idő 50 százalékkal növeli a megkésett beszédfejlődés kockázatát.
Ennél is ijesztőbb eredményre derült fény egy friss amerikai kutatásból, amely az okoseszközök használata és az agyi struktúra változásait vizsgálta. Azoknak a gyerekeknek, akik napi több órát töltenek az online világban, fejletlenebb az agyuk fehérállománya, ami nyelvi-olvasási problémákat okoz, így jóval gyengébben teljesítenek a szókincset, a hangfeldolgozást és a tárgymegnevezést igénylő feladatokban.
Érdemes tudni, hogy hazánkban az ELTE Alfa Generáció Laborja végez rendszeres kutatásokat ebben a témában, az érdeklődők az alfageneracio.hu oldalon olvashatnak ezekről.

Hatások

Az okoseszközöket intuitív használatra tervezték, azaz a legtöbb ember magától el tudja kezdeni használni, és rövid időn belül szinte profivá válhat kezelésében, így erős függőséget okozhatnak. Ezek az eszközök az agynak ugyanazon területét ingerlik, mint amikor valaki szerencsejátékot játszik, így a kütyüzéssel a játékfüggőséghez hasonló viselkedéses addikció alakulhat ki.
– Próbálja ki a család, hogy egyik este egy, másfél órára mindenki kikapcsolja a telefonját – javasolja Herneczki Márton. – Ha valakit ez idegessé, nyugtalanná tesz, az már a függőség jele – teszi hozzá.
Bár könnyen rá lehet tolni a felelősséget a gyártókra, a felelősek valójában mi, felnőttek vagyunk.
Érdemes feltenni egy, a napi internethasználati időt mérő applikációt (például a Moment) az eszközünkre. Meg fogunk lepődni, hiszen az az időmennyiség, amit valójában kütyüzéssel töltünk, majdnem kétszer annyi, mint amennyit gondolunk, hogy töltünk vele.

Fotó: XV Média, Nagy Botond

Fotó: XV Média, Nagy Botond

Mennyit netezzen a gyerek?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint 0–1 éves korban semennyit, 1–2 éves korban 0–30 percet, 3–4 évesen naponta maximum egy órát. Herneczki Márton ennél is „szigorúbb”; szakmai tapasztalatai alapján állítja, hogy egy gyerek kétéves koráig egyáltalán ne használjon okoseszközt, általános iskolás korig pedig semmiképpen se töltsön napi egy óránál többet a képernyő előtt.
Helyette biztosítsa a szülő a gyermekének a fizikai aktivitást. Egy 1–2 éves gyereknek napi 3 óra mozgásra volna szükség, 3–4 éves kortól pedig ebből egy óra intenzív mozgásra.
– Minél több valós inger éri a gyereket, annál jobban fejlődik az idegrendszere, és minél többet mozog, annál jobban fejlődnek a nagymozgásai – hívja fel a figyelmet a szakember.

Mit hoz a jövő?

Figyeljünk a körülöttünk zajló történésekre, használjuk természetes intelligenciánkat, legyünk tudatosak, kérdőjelezzük meg, amit olvasunk, nézzünk utána több csatornán. Készítsük fel gyerekeinket az internet veszélyeire, okos használatára, szabályozzuk a kütyüzési időt, és azt is, hogy miket nézhet. De legelőször kezdjük magunkkal, hiszen nehéz úgy szabályokat felállítani, és betartatni a gyerekkel, ha ők azt látják, hogy felmenőik állandóan a képernyő előtt lógnak.
Ha a szülő jól csinálja, egy idő után beáll a dolog, a gyerek elfogadja a határokat, amikre egyébként óriási szüksége van – még akkor is, ha ő ezt másként gondolja.

Comments are closed.