Az 1848/49-es forradalom kezdetének, valamint a modern parlamentáris Magyarország születésének napját kerületünk mindhárom városrészében kulturális műsorokkal ünnepelte a lakosság március 15-én.
Csöndes pestújhelyi tavasz
A Pestújhelyi téren, a 48-as emlékműnél már reggel 9-kor gyülekeztek a megemlékezők. A 166 évvel ezelőtti forradalom ünneplésére érkezők a helyi általános iskola diákjainak műsorát nagy tapssal honorálták. Az ünnepi beszédet a Pestújhelyi Pátria Egyesület vezetője, Illés Ferenc (képünkön) mondta el.
– Sok pozitív dolog történt 1990 óta, működnek a demokrácia intézményei, biztosítottak a jogállami keretek, visszatértünk az európai útra, formálódik az erős, módos középosztály.
– A problémák végleges megoldását lehet, hogy a korosztályom nem éri meg, de a következő generációk, köztük a nagyszerű műsort adó fiatalok is méltók lesznek a nagy elődök munkásságához. Akkor virágzó Magyarország lesz Európa szívében.
A program végén, az önkormányzat, a pártok és a civil szervezetek képviselői megkoszorúzták az emlékművet, majd az ünneplők egy része Rákospalotára indult, ahol a kerületi ünnepi események folytatódtak.
Szentesített emléknap
A rákospalotai Széchenyi téren idősek, ifjak és kisgyermekes családok gyűltek össze, hogy együtt emlékezzenek meg a szabadságharc hőseiről.
Dr. Pintér Gábor (képünkön) kerületi önkormányzati képviselő ünnepi beszédében többek között a márciusi ifjakról, Petőfi Sándorról, a Nemzeti dalról, valamint a 12 pont jelentőségéről beszélt. Arra is kitért, hogy mára már feledésbe merült, hogy 1898-ban az Osztrák-Magyar Monarchia Magyarországán nemzeti ünneppé emelték április 11-ét, az 1848-as alkotmányos és polgári átalakulást rögzítő áprilisi törvények szentesítésének emléknapját.
A Horthy-korszakban a hatalom, önmagát ellenforradalmi rendszerként meghatározva, nehezen tudott megbarátkozni március 15-e forradalmi tartalmával. Azonban a 80. évfordulóhoz közeledve, 1927 novemberében Klebelsberg Kunó kultuszminiszter indítványára március 15-ét nemzeti ünneppé emelték. A képviselő azt is kifejtette, hogy egy nemzetnek annál nagyobb ünnep nem létezik, mint mikor saját sorsát tudja irányítani és halad egy jobb jövő felé.
A rendezvényen a helyi képviselők, pártok és civil szervezetek mellett az állampolgárok is elhelyezték az emlékezés virágait a Kossuth-szobor talapzatánál. A programot a Rákospalotai Szilas Néptáncegyüttes műsor tette még feledhetetlenebbé.
A szabadság dallamai
A Boldog Salkaházi Sára templom közösségi termében a nemzeti ünnepen a táncé, valamint az éneké volt a főszerep. A Csomópont fiataljainak szívhez szóló dallamai a hazaszeretetről és a szabadságról szóltak.
Az ünnepen a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola diákjai, valamint a Szilas Néptáncegyüttes táncosai szintén megidézték az 1848-as szabadságharc hangulatát. Az ünnepi eseményen szó volt a kokárda szerepéről és a magyar zászló jelentőségéről is. A kerületi László Gyula Gimnázium és Általános Iskola tanulói a szavak erejét mutatták meg a költészeten keresztül. Az eseményen felszólaló László Tamás polgármester (képünkön), országgyűlési képviselő a szabadságról beszélt.
– Mindenki szabad akar lenni, abban mindenképpen, hogy az Istentől kapott tervét megismerje és véghezvigye. Ez a kiteljesedési vágy formálódik közösségi tudattá, amelyet mi magyarok mindenkinél jobban ismerünk, hiszen sokszor meg kellett szenvednünk érte, számos alkalommal harcoltunk nemzetünk szabadságáért – mondta a polgármester.
László Tamás többek között párhuzamot vont a 166 évvel ezelőtti forradalom és napjaink politikai eseményei között. Kifejtette: a kormánypárti vezetők minden erővel azon dolgoznak, hogy az állampolgárok szebb, boldogabb hazában éljenek. Ezen kívül a helyi fejlesztéseket is kiemelte, valamint ígéretet tett arra, hogy továbbra is a városrész érdekeit fogja szolgálni.
Comments are closed.