A hagyományok szerint 1842-ben Fáy András fóti birtokán készült először fröccs. A baráti összejövetelen a meghívottak között volt Jedlik Ányos, aki vitte magával az általa kifejlesztett szódásszifont, és ott volt Vörösmarty Mihály is, aki a németes hangzású spriccer helyett kitalálta a bor és a szódavíz keverékére a fröccs nevet.
Pák Gábor bartender szerint a fröccs ismét visszajött a divatba. A szakember elmondta, hogy a nyári szezon egyik sztárja a fröccs, már sok vendéglátóhely építi a választékát erre az italra. A hagyományos, különböző arányban kevert fehérbor vagy rosé és szódavíz kombók mellett vannak már különleges ízesítésű, bodzás vagy akár tonikos fröccsök is, sokan kísérleteznek új ízekkel. Pák Gábor szerint, akinek van affinitása, tudja, hogy néha az egyszerű italokból lehet a legtöbbet kihozni, a folyamatosan piacra dobott újításokat pedig imádják az emberek.
„Régen az idősek itták a fröccsöt, de manapság már a fiatalok kedvenc nyári itala. Nagyot változott a fogyasztói kör. Úgy vettem észre, ha a régen bevált dolgokat új köntösbe öltöztetjük, akkor még nagyon hosszú ideig élhetik a virágkorukat, és ez a fröccs esetében is így van” – magyarázza a bartender.
Minőségi bor legyen az ital alapja, és a szakember hangsúlyozta azt is, hogy oda kell figyelni az alkoholtartalomra. „Függően a szóda és a bor arányától, a legdurvább fröccs sem éri el a 15 százalékos alkoholtartalmat, de ettől függetlenül nem árt komolyan venni. Rengetegen gondolják úgy, hogy szódával készül, ezért nem is üt annyira. De ez nem így van, ezért érdemes odafigyelni ennél az italnál is a mértékre. A szénsavas alkoholos italok meg tudják viccelni az embert.”
Comments are closed.