A nyugati kereszténységben január 6-a vízkereszt, vagyis a három királyok ünnepe. Egyben ez a karácsony zárónapja, valamint a farsangi időszak kezdete. A keleti kereszténységben a Julián-naptár szerint január 6-7-e a karácsony és csak 13 nappal később ünneplik a vízkeresztet.
A vízkereszt második evangéliumi története szerint, amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte, ezt követően tanítani kezdett. Ennek emlékére vízkereszt az ünnepi keresztelések napja volt, a katolikus egyház ilyenkor tömjént és vizet szentel. Vízkereszt napján szokás volt a szentelmény hazavitele mivel gyógyító hatást tulajdonítottak a szentvíznek. A házakat vízzel és sóval szentelték meg, a pap krétával a szemöldökfára írta a házszentelés évét és Gáspár, Menyhért és Boldizsár kezdőbetűit. A vízkereszti népszokásokból mára leginkább csak annyi maradt, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát. Vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig tart a farsang időszaka. Ez a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és a tavasz jelképes küzdelmének a megjelenítése.
Comments are closed.
