A 80. születésnapján köszöntötték
Cserdiné Németh Angéla polgármester elődjével, Hajdu Lászlóval és kabinetvezetőjével, Gressó Tibornéval közösen január 25-én az otthonában köszöntötte fel a nyolcvanesztendős Ruszináné Bálint Veronikát, a Szent Korona Általános Iskola korábbi igazgatóját. Vera nénit nagyon meghatotta a személyes köszöntés, mint mondta, nem is gondolt arra, hogy „még így figyelnek a születésnapjára”.
„Tősgyökeres XV. kerületi vagyok. Ide születtem, itt nőttem fel, itt éltem le az egész életemet, és valószínűleg már nem is megyek innen el – mesélte az ünnepelt. – Ráadásul abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy mindhárom városrészben lakhattam. Pestújhelyen kezdtem a pályafutásomat, ott jártam általános iskolába is, majd Újpalotára költöztünk, ahol a pedagógusi pályám elkezdődött, végül Rákospalotán, a MÁV-telepen kötöttem ki, amely csak egy felüljárónyira van attól az iskolától, amely sokáig a második otthonom volt.”
Elmondása szerint már gyerekkora óta tanárnak készült. Mindig azt játszotta, hogy tanít, és ahogy idősödött, úgy erősödött a vonzalma a pedagóguspálya iránt. Pécsen matematika–fizika–műszaki ismeretek képesítést szerzett, majd 1966-ban pályakezdő pedagógusként az akkor induló újpalotai Kontyfa iskolában helyezkedett el.
„Elég hamar, már 1968-ban bekerültem a XV. kerületi tanács művelődési osztályára, ahol előbb tanügy-igazgatási főelőadóként, majd csoportvezetőként dolgoztam. Hat évet töltöttem itt, ám egyrészt édesanyám betegsége miatt, másrészt mert tanítani jobban szerettem, 1974-ben visszamentem a Kontyfába.”
Abba az iskolába, amely a többi újpalotai iskolával és óvodával együtt – Vera néninek is hála – a hetvenes évek közepén már a kornak megfelelő színvonalon működött. Három évvel később aztán áthelyezték őt a Szent Korona Általános Iskolába, ahol eleinte igazgatóhelyettesként, majd megbízott igazgatóként, 1981-től pedig húsz éven át kinevezett vezetőként irányította az intézményt.
„Imádtam ott dolgozni. Nagyon szerettem a kollégáimat, akik többségét kiváló szakembernek tartottam. Szerettem a gyerekeket, és nagyon jó kapcsolatban voltam a többi dolgozóval és a szülőkkel is. 51 éves koromig minden nyáron táboroztattam is, hol a kerületi napközis táborban, hol a népszerű szentkoronás vándortáborban, amellyel az egész országot bejártuk. Csak azt tudom mondani, hogy tanításnak köszönhetően nagyon szép életem volt.”
A rákospalotai iskola Vera néni irányításával 1981 és 2001 között a kerület egyik, ha nem a legjobb iskolájává vált. Az angoloktatás színvonala fővárosi hírnevet szerzett az intézménynek, ezért más kerületekből is sokan akarták ide járatni a gyermeküket. Volt olyan év, hogy a jelentkezők nagy száma miatt három első osztályt indítottak. Ez a teremkapacitásukat is meghaladta, így egy osztályt a kis tornateremben kellett elhelyezniük.
„Sok remek tanítványom volt. Van, akiből régész, másból pedig orvos lett. És van olyan is, akiből pedagógus, majd kolléga vált. Az utódomat, Gressó Tibornét (a jelenlegi polgármesteri kabinet vezetőjét, a Szent Korona Általános Iskola korábbi igazgatóját) is én tanítottam. Majd később kiválóan tudtunk együtt dolgozni.”
Vera néni óraadóként 2007-ig tanította a rákospalotai gyerekeket. Azt követően végleg visszavonult, és egy jó ideje már megszakadt a kapcsolata régi iskolájával. Szerencsére a volt kollégák nem feledkeztek meg róla, így születésnapja környékén gyakran szokott csörögni a telefonja.
„Mindkét lányunkból pedagógus lett. Egyikük olaszt tanít egy neves gimnáziumban, a másik pedig gyógypedagógus egy speciális intézményben. Sajnos sem a három unokánk, sem pedig a három dédunokánk nem érdeklődik már a pedagóguspálya iránt. A jelenlegi helyzetet látva ez nagyon is érthető.”
Comments are closed.
