Nemrég ért véget a „Közösségi ház Újpalotán” című tervpályázat. A pályázatról és annak végeredményéről Sipos Gábor kerületi főépítészt kérdeztük.
Miért volt szükség a pályázat kiírására?
– Mert ilyen intézmény már több mint negyven esztendeje „hiánycikknek” számít Újpalotán. A jelenlegi épület nem kulturális intézménynek épült, a éppen ezért a meglévő infrastruktúrája nem is alkalmas arra, hogy helyet adjon kulturális eseményeknek.
Milyen szempontok alapján írták ki a pályázatot?
– A pályázóknak nemcsak az épületet, hanem annak környezetét is meg kellett tervezniük. Olyan munkákat vártunk, amelyek egyrészt a funkcionális szempontokat, másrészt az újpalotai sajátosságokat is szem előtt tartja.
Hányan jelentkeztek a pályázatra, és kik bírálták el a pályamunkákat?
– Összesen 30 pályamű érkezett, melyeket szakemberekből – építészekből, tájépítészből, a kulturális szakma képviselőiből – álló zsűri bírált el. A bíráló bizottság elnöke az építészmérnöki végzettséggel rendelkező László Tamás polgármester volt, de Kelemen Árpád intézményegység-vezető mellett Baranyi-Csaba Katalin Pro Architektúra díjas kolléganőm és jómagam is tagjai voltunk a zsűrinek.
Milyen szempontok alapján bírálták el a munkákat?
– A funkcionális elvárások teljesítése mellett szempont volt, hogy az épület fiatalos megjelenést tükrözzön és a környezetének szimbólumává váljon. Fontos volt, hogy a tervezett épület és a közösségi ház környezete, a közösségi tér együttese azonos minőséget, egymást erősítő szellemiséget képviseljen, Ennek alapján a szeptember 23-i eredményhirdetésen Bődi Imre–Frikker Zsolt munkáját értékeltük a legjobbnak. A három díjazott mellett az értékes építészeti megoldásai miatt másik három pályamunkát is megvételre ajánlottunk.
Comments are closed.