Késő délután kisorsolta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), hogy milyen sorrendben szerepeljenek az országos pártlisták a szavazólapon az április 3-i országgyűlési választáson. A DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd listája lesz az első helyen.
Az országos listákat szombaton 16 óráig lehetett bejelenteni. A határidőig hét pártlistát jelentettek be, továbbá a roma nemzetiség kivételével valamennyi országos nemzetiségi önkormányzat listát állított – számolt be róla a Magyar Távirati Iroda (MTI). Az NVB-nek a listák bejelentésére nyitva álló határidő után kellett elvégeznie a listák sorsolását, de elképzelhető, hogy a pártlisták száma kevesebb lesz, ez abban az esetben fordulhat elő, ha kiderül, hogy valamelyik szervezetnek nincs meg a listaállításhoz szükséges 71 egyéni jelöltje a fővárosban és 14 megyében.
Az országos lista egységes lesz, míg az egyéni választókerületi szavazólapokon szereplő jelöltek sorrendjéről minden választókerületben külön sorsolást tartottak péntek este. Az országos listák sajtónyilvános sorsolását a bizottság két tagja végezte el: Fábián Adrián egy urnából az országos listák nevét húzta ki, Tóta Áronné egy másikból a jelölőszervezethez tartozó sorszámot. A párt- és a nemzetiségi listák sorszámát – adminisztratív okok miatt – egy sorsolással húzták ki, de a pártlistákon természetesen nem szerepelnek majd az országos nemzetiségi önkormányzatok.
A kisorsolt (a nemzetiségi és a pártlistákat még együtt szerepeltető, valamint nem jogerős) sorrend a következő:
1 – DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd,
2 – Országos Örmény Önkormányzat,
3 – Magyarországi Románok Országos Önkormányzata,
4 – Normális Élet Pártja,
5 – Magyar Kétfarkú Kutya Párt,
6 – Országos Horvát Önkormányzat,
7 – Megoldás Mozgalom,
8 – Ukrán Országos Önkormányzat,
9 – IMA – A Mi Pártunk,
10 – Országos Ruszin Önkormányzat,
11 – Országos Szlovák Önkormányzat,
12 – Mi Hazánk Mozgalom,
13 – Bolgár Országos Önkormányzat,
14 – Országos Lengyel Önkormányzat,
15 – Országos Szlovén Önkormányzat,
16 – Magyarországi Németek Országos Önkormányzata,
17 – Szerb Országos Önkormányzat,
18 – Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt,
19 – Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata.
Az országos listán a mandátumok kiosztásának alapja a pártlistákra, illetve a nemzetiségi listákra leadott szavazat, valamint az egyéni választókerületekből származó töredékszavazatok, amelyeket egyéni mandátumszerzéshez nem számítanak be. Töredékszavazatnak minősül a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.
A bejutási küszöb
Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el (ötszázalékos küszöb), valamint az a közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot. A mandátumok kiosztásakor először az országos listáról a kedvezményes mandátumokat osztják ki, ha egyik nemzetiség sem kaphat a szavazatszám alapján kedvezményes mandátumot, akkor mind a 93-at a pártok között osztják szét, a korábbi választásokon már megismert legnagyobb átlag elve alapján.
Az országgyűlési választáson országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát akkor állíthatott, ha a közgyűlés erről január 31-ig döntött. Továbbá szükséges volt a listaállításhoz a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása. Az Országos Roma Önkormányzat közgyűlése azonban a január 31-ei határidőig nem tudott megállapodni a jelöltekről, ezért az önkormányzat nem állíthatott nemzetiségi listát az április 3-ai országgyűlési választásra.
Comments are closed.
