Szerelem első látásra. Ezt érezte Ürögi Nóra és Verőci Ádám, amikor megpillantották az évek óta lakatlanul álló, eladásra váró házat Pestújhely egyik csendes utcájában. Megéri felújítani egy helyi védelem alatt álló házat, vagy több vele a munka, és inkább újat építsünk? Választ kaptunk minden kérdésünkre.
A párnak nem volt kerületi kötődése, második kislányuk születése előtt még a szomszédos Zuglóban laktak. Amikor sétálgattak a környéken és meglátták a házon az eladó táblát, tudták, hogy ide szeretnének költözni. A szecessziós jellegű lakóház szerkezete jó állapotban volt, de a tető beázott és a parketta alatt vizes homokot találtak.
„Mielőtt megvettük a házat, utánanéztünk, mit jelent az épület helyi védettsége, ami rajta volt a tulajdoni lapon is. Azt biztosan tudtuk, hogy kívülről az épületet régi pompájában szeretnénk újjávarázsolni, így nem okozott gondot a helyi védelem. Áprilisban vettük meg, augusztusban már megkaptuk az önkormányzati bizottsági döntést is, aztán kezdtük az építkezést. Csak a főfalak maradtak meg, belül mindent korszerűsítettünk” – mesélte Verőci Ádám.
Nagyon szép lett a ház és rendezett a régen elvadult kert, de nem mindennel elégedettek. Például az eredeti ereszcsatorna néhány díszét eltették, és keresnek olyan bádogost, aki tudna ugyanolyat készíteni. A tető fadíszítéseit is egyelőre egyszerűbbekkel helyettesítették.
Ürögi Nóra örül, hogy nem az agglomerációban vettek egy új építésű lakást, hanem belevágtak a felújításba, mert szeretnek itt lakni, élvezik a ház hangulatát. Szeretnék az otthonuk történetét kutatni, eddig annyit tudnak róla, hogy a II. világháborúban a pincéjük volt a környék hivatalos óvóhelye.
Comments are closed.