Régi képek kerülnek a kezembe, rajtuk díszes egyenruhába öltözött fiatalemberek csoportjai, régi járművek, esküvői pár műtermi beállításban. Szinte minden fotón ugyanaz a férfi szerepel, egy bizonyos Géczy László. Ki is ez a jóvágású egyenruhás ember, és hogyan kapcsolódik a rákospalotai tűzoltókhoz? – cikkünkben erre keresünk választ.
2019-ben (a családban a harmadik generációt képviselő) Géczy László nagyméretű műtárgydobozt megtöltő ajándékokkal látta el a helytörténeti gyűjteményt. A családi relikviák több ponton is kiemelt szerepről vallanak a rákospalotai helytörténetben.
A Géczy családnév régóta ismeretes Rákospalotán. 1911-ben az Istvántelki, később az Erdély és az Istvántelki utca sarkán nyílt vegyeskereskedés méltón hirdette cégértábláján a Géczy László nevet. De honnan a kötődés a rákospalotai tűzoltókhoz? Az ifjabbik László, a későbbi tűzoltóparancsnok fiatalkorában többször is besegített a családnak a kereskedésben. Talán innen lehetett az ismeretség Labiner Gyulával, Rákospalota főjegyzőjével és tűzoltóparancsnokával. A Géczy és a Labiner család baráti viszonyt ápolva egymással valószínűleg ösztönzőleg hatott a fiatal Géczy Lászlóra. Kezdetben fizetés nélküli gyakornoki állást kapott. 1928-ban sikeresen elvégezte a hivatásos tűzoltó tanfolyamot, 1931-ben pedig tűzoltó tiszti oklevelet szerzett. Gyakorlatot Bécsben, Debrecenben és Szegeden végzett.
1937-ben Sándorfi Sándor parancsnok nyugalomba vonul, Zubriczky Iréneuszt nevezik ki új parancsnoknak. 1945 és 1953 között már ő volt a Rákospalotai Tűzoltóság főparancsnoka. 1951-ben a második világháborúban szerzett tapasztalataival segíti a magyarországi légoltalom megszervezését. Nem volt könnyű feladat, mert az oktatási anyagot neki kellett összeállítania. Az egyik helyszín a Cházár András utcai domonkos rendházban volt, ez az időszaka 1953-tól 1955-ig tartott. 1961-ben alezredesi rangban ment nyugdíjba. Egész életét a tűzoltóságnak szentelte. A gazdag életút mégis csak töredékesen mutatja be azt a technikai fejlődést, ami a tűzoltóság országos, illetve Rákospalota település történetében végbement.
Mi volt előbb a tyúk vagy a tojás – avagy mi volt előbb: a tűzoltó vagy a tűzeset?
Az élet hozta helyzet: a híres, Kazinczy utcai tűzeset indította útjára az első szervezett tűzoltóságot. A hazai tűzoltóság megszervezése az 19. század második felére tehető. 1835-től Aradon, 1866-tól szerveződik a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egylet. 1871-ben létrejön a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség, az MOTSZ.
Közel 20 évet kell várni, hogy Rákospalotán is létrejöjjön a tűzoltás és a tűzoltóság szervezett formája. A településen – ahogy sok más városban – kezdetben az önkéntes tűzoltók vállalták a tűzeseteknél való helytállást. A kezdeti időszakról olvashatunk színes és gazdag beszámolót a Zsemley Oszkár által szerkesztett, 1938-ban megjelent Rákospalota és Rákosvidék című monográfiájában.
„1890-ben […] ebben a régi jó világban történt, hogy amikor megalakították a rákospalotai tűzoltó egyesületet, a tisztelt polgárság valahogyan azt hitte, hogy most már azután Palotán nem lehet tűz. (…) mégis (…) 1890 őszén Rákospalotán (…) a Nagymező ucca elején egyszerre két ház gyúlt ki, és le is égett, mert a tűzoltók megfelelő felszerelés hiányában nem tudtak megbirkózni a pusztító elemmel, bár életük kockáztatásával harcoltak ellene. Erre a környék lakossága megtámadta a tűzoltókat. Kézitusára kerül a dolog, melynek során Katanek János szakaszparancsnokot tettleg inzultálták, magyarán mondva megverték.”
Az eset után mondani sem kell, hogy egyetlen jóra való, a parasztság soraiból származó önkéntes tűzoltó sem vállalta a későbbi tűzesetekben való oltási folyamatokat. A település vezetősége megelégelve a kialakult helyzetet, Wagner Manó főparancsnok létrehozta Rákospalotán a szervezett tűzoltóság alapjait. Az alapító tagok összesen 40 pengőt (mai árfolyamon 221 280 Ft) fizettek be, hogy a felszerelés alaptőkéjét finanszírozzák. Az első beszerzés 2 darab 100 mm-es kocsifecskendő volt. Az első szertár egy fabódé volt a régi lóvasút végállomása mellett. Nem sokkal ezután a Kossuth u. 31. szám alatti Rongyos (Gelányi) kocsmában rendezkedett be a tűzoltóság. Itt épült a fából ácsolt megfigyelőtornyuk is 1892-ben.
Lóvá tett (láng)lovagok
A tűzoltásban lovak segítették a lajtoskocsik húzását, már amikor éppen volt erre ló. Mert bizony sokszor ló nélkül maradt a tűzoltóság, ilyenkor maguk a tűzoltók igyekeztek kezükben a fecskendővel szaladva megoldani a helyzetet, ezzel sokszor köznevetség tárgyává válva a helyi lakosság körében. A tarthatatlan helyzetet belátva a községi elöljáróság állandó lovakat vásárolt, emellett 5 főre emelte a fizetett állomány számát. 1911-től a korábbi hat tűzjelző számát felduzzasztják tizenkettőre, valamint mentőállomással is kibővül a laktanya profilja. A háborús sorozás következményeként a 15 fős létszám háromra apadt.
1928-ban Géczy László tűzoltó tiszti végzettséget szerzett a Rákospalotán rendezett kerületi tiszti tanfolyamon, és segédtiszti beosztásba került. 1930-ban nekilátnak az első házilag épített gépjárműfecskendő összeállításának, ennek sikerén felbuzdulva 1934-ben egy második is elkészül. 1935-ben új oldalsó szerállásokkal is kibővül a laktanya. 1938-ban a teljes állomány: 2 tiszt, 2 őrmester, 1 szakaszvezető, 1 csővezető, 3 segédcsővezető, 10 tűzoltó és 6 kisegítő. 1948-ban államosították a palotai tűzoltóságot is, a neve pedig XV. kerületi tűzrendészeti alosztály lesz. Az alosztályt feltételezhetően az 1950-es évek végén vonták egybe az újpesti alosztállyal, területét pedig szanálták, helyén lakótelep épült.
A kezemben tartott megsárgult fényképen díszegyenruhában Géczy László rákospalotai tűzoltó és felesége, Gróza Mária áll. Géczy László tiszti egyenruhájának részeként balján egy rőzsekés látható. Ez – ahogy a szálfegyver, a kard és a tőr – eredeti funkcióját veszítve ekkor már az ünnepi öltözet díszítő elemei közé tartozott. Az egyenruhás szervezetekhez való tartozást, a rákospalotai tűzoltóság letűnt aranykorát idézi, amely a XV. Kerületi Kulturális Örökség Háza és Helytörténeti Gyűjtemény legféltettebb tűzoltó ereklyéi közt van számon tartva.
Az intézményben kiállítás látható a tárgyakból, dokumentumokból. A kiállítás megtekinthető a gyűjtemény nyitvatartási idejében június 8-ig.
Kis Emőke
Comments are closed.
