Tűzben égő versek

Átlagos olvasási idő: < 1 perc

Különleges alakja a kortárs irodalomnak W. G. Sebald. Már elmúlt negyvenéves, mikor megjelent első verseskötete, Természet után címmel. A Magvető Könyvkiadó Időmérték sorozatának 7. kötete hiánypótló, most már végre magyarul is olvashatjuk Sebald prózaverseit.
Magyarországon inkább regényeiről ismert a szerző, de ezek a versek is hasonlóan érett művek, ugyan­olyan kiforrottak témájukban és stílusukban is. Az első részben megismerkedünk Matthias Grüne­wald XVI. századi festővel, a második részben Gregor Wilhelm Steller XVIII. századi természettudóssal, majd a zárásként a költő magáról versel. A felvázolt életek nehéz és bonyolult sorsokat mutatnak be. A Természet után kötet alcíme Elemi költemény, és a természeti elemek a kötet mindhárom fejezetében megjelennek. Sebald a II. világháború bombázásai alatt született, a tűz – ki tudja, hogy emiatt-e – folyamatosan megjelenő motívum a verseiben.
„Ami az égő várost illeti,
van a bécsi Szépművészeti
Múzeumban egy Altdorfer-kép,
amely Lótot ábrázolja
a lányaival. A láthatáron
szörnyű tűz lobog,
amely egy nagy várost emészt el.
Füst száll fel a vidékről,
az égig csapnak fel a lángok,
és a tűz vérvörös visszfényében
látni a házak
sötét körvonalait.”
A kis kötet komoly tartalmat hordoz. Éppen ezért nagyon fontos és említésre méltó, hogy a fordító, Szíjj Ferenc jegyzetei mellett Kovács Edit utószava is segít a mű értelmezésében. Részletesen megismerhetjük a szerző életét és munkásságát – bárcsak több könyvnél is ilyen igényes lenne a kiadó!
(W. G. Sebald: Természet után; Magvető, 2016; 1990 Ft)

Comments are closed.