Szent Istvántól a kenyérig

Átlagos olvasási idő: < 1 perc

Nincs még egy nemzeti ünnepünk, amit olyan sokszor próbált a mindenkori politikai hatalom a saját szolgálatába állítani, mint augusztus 20-át.

Fotó: XV Média, Vargosz

Fotó: XV Média, Vargosz

Eredetileg I. István augusztus tizenötödikét jelölte ki hivatalos ünnepnappá, akkor volt Nagyboldogasszony napja, és Fejérváron ekkor ült össze a királyi tanács is. Szent László kezdte huszadikát ünnepelni, mivel 1083-ban ekkor járult Szent István relikviáinak oltárra emeléséhez VII. Gergely pápa a székesfehérvári Bazilikában.
A középkorban évszázadokig egyházi ünnepként tartották számon ezt a napot, de Mária Terézia ismét az állami ünnepek közé emelte. A Múlt-kor folyóirat 2012-ben megjelent nyári számában említik, hogy az 1848–49-es szabadságharc után betiltották augusztus huszadika ünneplését, 1860-ban engedélyezték először, de a kialakult nemzeti tüntetés hatására a kiegyezésig ismét nem lehetett ünnepelni.
Utána évtizedekig tartott felsőbb körökben a vita, hogy egy katolikus eredetű ünnep lehet-e egy egész ország nemzeti ünnepe, de végül 1891-ben megszavazták, és Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította. A II. világháború után még 1947-ig egyházi ünnepként jelen lehetett, de 1949-től a kommunista rendszerben már a Magyar Népköztársaság, az alkotmány és az új kenyér ünnepe lett István napja. A következő rendszerváltás után, 1989-től újra visszatértek a régi hagyományok. Megrendezik a Szent Jobb-körmenetet is, van este tűzijáték a Duna felett, de a nemzetiszínű szalagos kenyerek sem tűntek el. Augusztus huszadika a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe 1991 óta.

Comments are closed.