Száz forintnak negyven a fele

Kicsit naivnak bizonyultunk, amikor azt hittük, hogy ötven éve az újpalotai időkapszulába betettek egy-egy Omega- vagy Metró-lemezt, és abban is csak titokban reménykedtünk, hogy talán valakinek eszébe jutott, hogy a kor jellegzetes tárgyai közül (biciklipumpa, hatcikkelyes répcelaki Mackósajtos doboz vagy egy Dacia-féltengely) bekerült valami a testes fémdobozba. Amiről csak annyit tudtunk, hogy 1969. március 17-én délben, az újpalotai lakótelep építésének megkezdésekor ásták el ünnepélyes keretek között a Fő téren. 

Ezt az időkapszulát találta meg nemrég két répszolgos munkás, amikor a Fő téri helyreállításon dolgozott.

Izgatottan vártunk augusztus 29-éig, amikor sor került az Újpalotai Szabadidő Központban az Újpalota 50 előadás-sorozat első rendezvényére. Az egykori beköltözők cserélték ki emlékeiket, többen a szocializmus csúcslakótelep-építési munkálatainak szociológiai következményeiről beszéltek. Az olyan régi sztártémák is szóba kerültek, mint Újpalota metrótlansága, és arról is hallhattunk érzékletes példákat, hogy a gyors építkezés alaposan igénybe vette a helyben lakók (például a szomszédos pestújhelyiek) és a beköltözők idegeit is. Itt most nem mennénk bele ebbe, inkább a kapszulabontásra koncentrálnánk. Mutatjuk videónkon, az időkapszula felnyitását 4:28-tól lehet nyomon követni.

Ha még vagy tíz-tizenöt évig benne lett volna a földben a kapszula, valószínű, hogy tartalma – dokumentumok, fotók, papírpénzek, újságok – teljesen tönkrementek volna. Elődeink elkövették ugyanis azt a hibát, hogy lecsavarozták ugyan mutatós szárnyas anyákkal a fémdobozt, de nem hegesztették le. Ami azt jelenti, hogy bejutott a víz a kapszulába, roncsolódtak a benne elhelyezett fényképek (teljesen össze voltak ragadva), a papírpénzek (a százas, az ötvenes, a kék színű 20-as és a Petőfis 10-es) majdhogynem teljesen elkorhadtak, ez történt a lakótelep-építés alapítólevelével is, amelyet már be sem tudtak mutatni a kíváncsi utókor képviselőinek, egyenest a Rákospalotai Múzeumba vitték.

A videóban, amelyben végigkövettük a kapszula újbóli kinyitását, megszólaltattuk Kuti Ferencet, a relikviára rábukkanó munkást is, azt mondta, hogy vízben állt, ami megadta a választ arra, hogy miért kellett végül csalódnunk, amikor a kapszula fölé hajoltunk Újpalotán.

Amiből egyelőre az a következtetés vonható le, hogy ha valaki üzenni akar az utókornak, azt mindenképpen szakszerűen tegye. (PP, Rab László, 2019. augusztus 31.)

Gugyella Jánosról, az első újpalotai lakóról itt közöltünk portrét. 

Képek az időkapszulában elhelyezett relikviákról (amelyeket a múzeumban fognak kiállítani).

Leave A Comment

You must be logged in to post a comment.