Rezes Judit és Szabó Győző közös előadásukkal érkeznek a kerületbe, Marék Veronika egyik klasszikus Boribon meséjével március 27-én. A produkció készítésbe még a kisfiuk, Misi, is bekapcsolódott. A mese-előadás kapcsán Gáspár Anna kérdezte a színészházaspárt mesés élményeikről.
– Gyerekkorotokban hogyan találkoztatok a mesékkel?
REZES JUDIT: Nekem sokat meséltek anyuék. Nem volt külön szertartásunk ehhez, igazából, amikor kértem, akkor meséltek. Édesanyám tanár, szerencsére olyan volt a munkabeosztása, hogy sokat tudtunk együtt lenni. De nagyon sokat hallgattunk meséket bakelitlemezeken is, és persze néztem tévét. Akkor még volt esti mese, ami mindig a macival kezdődött, de az mindig csak egy mesét jelentett. Már nagyobb gyerek voltam, amikor elkezdtek vasárnap délután több Disney rajzfilmet adni egymás után. Hát az valami elképesztő volt. Emlékszem, hogy ezek mennyire átformálták a mesenézési szokásaimat.
SZABÓ GYŐZŐ: Édesanyám óvónő volt, úgyhogy volt mindenféle mesekönyv volt minálunk, de úgy emlékszem, nekem nem olvastak mesét a szüleim. A diafilm volt akkor a nagy kaland meg a tévé. Csak ott hétfőn adásszünet volt, és nagyon kevés csatorna volt elérhető. Talán a legerősebb élményem az, hogy karácsonykor mindig a Süsüt néztük.
– Volt olyan mese, ami nagy hatással volt rátok?
REZES JUDIT: Ami nagyon emlékezetes volt, az bakelitlemezen a Kis Mukk története. Egyszerre volt félelmetes és vonzó is számomra.
SZABÓ GYŐZŐ: Inkább már kamasz fejjel volt nagyobb hatással rám a Végtelen Történet, Michael Ende könyve. A tévéből pedig a Rémusz bácsira emlékszem a legjobban. Illetve az jut eszembe, hogy lakott egy rézműves mester a szomszédunkban. A Bandi bácsi pont olyan volt, mint a mesebeli Rémusz bácsi. Rengeteget mesélt a műhelyében, és mindig olyanokat, amiket ő talált ki. Mindig jöttek hozzá a fiatal tanuló srácok, és ültünk ott együtt a kis műhelyében, és hosszan hallgattuk a meséit.
– Szülőként hogyan mutatjátok meg a meséket a gyerekeiteknek?
REZES JUDIT: A nagyobbik fiunknak, Misinek, sokáig meséltünk, de talán két évvel ezelőtt, épp a karanténidőszak alatt mondta, hogy most már nem kell. Gáspár második gyerekként már sajnos kevesebbet kap ezekből, de igyekszünk neki is minden nap olvasni. Sajnos a tévé kikerülhetetlen már az ő életükben. Tőlem nagyon távol áll a telefonon mesenézés, és hogy evés közben is menjen a rajzfilm. Amikor bekapcsoljuk nekik a tévét, akkor esténként egy-két mesét megnézhetnek, és utána fekvés.
SZABÓ GYŐZŐ: A kicsinél már épp elkezdtük a meseolvasást, a tizenegyéves nagyfiú, meg pont most szokott le róla. De azért majdnem egyéves korától kapott tőlünk rendesen a mesékből. Az esti meséket közösen választottuk, ahol előkerült a Rumini és a Harry Potter ugyanúgy, mint a klasszikus mesék. Néha én magam is szoktam meséket kitalálni, de mostanában inkább Gazsi kéri, hogy énekeljek neki, és akkor improvizálok mindenféle dalokat. Ami jön azt éneklem. Ezt szereti.
– És ezekből az újkori mesékből, amikkel most találkozhatnak a gyerekek, melyik van rátok hatással?
REZES JUDIT: Ha lehetne, akkor én ezeket a mai mesecsatornákat száműzném. Néha azért elkapunk egy-két kedves régi filmet, és akkor nosztalgiázunk, mint a múltkor, mikor kiderült, hogy Gáspár nagyon szereti a Barba Papát, amiért Győző is odavolt kiskorában.
SZABÓ GYŐZŐ: Szerintem most már nincsenek igazán varázslatos mesék. Azt látom, hogy ömlesztve jönnek a mangák, meg fantasy sztorik, és ez nem tudom mennyire tesz jót. Már nincsenek királylányok, királyfik, manók meg ördögök. Most már Tűzoltó Sam van, meg Thomas a gőzmozdony, és a klasszikus mese szinte eltűnt. Én hiszem, hogy csomó mindent tanítottak a mesék. Például Andersen ólomkatonája, biztos, hogy sokat adott, emberileg is. Ez a sok bimm-bumm-csitt-csatt már nem tesz hozzá annyit egy kisember összetett lényéhez. A mai mesékből Varró Dániel írásai állnak igazán közel hozzám. Ő úttörője ennek, hogy hogyan kell, hogyan lehet még történetet mesélni. Hiszem, hogy ezeket az élményeket vissza kell hozni, valahogy vissza kell rántani ezt a világot a mába, a mai gyerekek életébe.
– Amikor választanotok kellett, hogy milyen mesét adtok elő a Hab a tortán sorozatban, könnyen találtatok rá Boribon és a 7 lufi történetére?
SZABÓ GYŐZŐ: Épp azért esett a Boribonra a választásunk, hogy ne tűnjenek el ezek a klasszikus mesehősök. Ma már mindenki varázsló, tele vagyunk szuperhősökkel – miért ne legyen egy ilyen mese, ami végtelenül egyszerű, és a színekről, a lufikról, a szeretetről, a barátságról, vagy épp elengedésről szól?
REZES JUDIT: Meg azért is választottuk ezt a történetet, mert a pandémia alatt épp az egészen picik nem juthattak közösségbe vagy színházba a babaelőadásokra. A nagyobbaknak több lehetőségük volt, akár színházat választani, vagy máshogy kapcsolódni egymáshoz. Emiatt döntöttünk úgy, hogy mi az egészen kicsiknek szeretnénk előadást készíteni.
– Ebben a készítésben a nagyobbik fiatok is segített. Előre tudtátok, hogy be fogjátok őt vonni, vagy csak közben jött az ötlet?
REZES JUDIT: Közben alakult ki. Amikor felkért minket a Jurányi Ház és a Pagony erre feladatra, akkor született meg a második kisfiunk, Gáspár, aki teljesen átalakította a családunk ritmusát. Akkor azt éreztük, hogy ha Misi bevonódna, az kicsit visszaadná azt a helyzetet, amikor még csak hárman voltunk. Ő kijelentette, hogy színészkedni nem akar, de az ötletelésbe bevontuk, szívesen segített. Amikor a zenéről beszéltünk, egyszer csak mondta, hogy azt viszont nagyon szívesen csinálná, így alakult, hogy végül is ő is bekerült az előadásba.
– Ha válaszhatnál, melyik mesehős lennél szívesen?
REZES JUDIT: Anyukaként jó tündér szeretnék lenni. Kis szárnyakkal. Egy perc alatt rendet tennék mindenütt, és minden kívánságot teljesítenék.
SZABÓ GYŐZŐ: Popeye! Főként az ő hatására szerettem meg a spenótot! Engem elvarázsolt ez az egész, hogy megeszi a spenótot és akkor azonnal erős lesz és bátor. Ha nem is a konkrétan a spenótban rejlik az én erőm, de hiszem azt, hogy időnként nekem is van egy olyan aranytartalékom, ami pont elég ahhoz, hogy egy este elvarázsoljam a nézőket, vagy akár a gyerekeimet egy-egy mesés történettel.
HAB A TORTÁN
- március 27. vasárnap 10:00
Marék Veronika: Boribon és a 7 lufi
Előadják: Rezes Judit és Szabó Győző
Csokonai Művelődési és Rendezvény Ház
A jegyek elérhetőek az InterTicket országos jegyirodai hálózatában és a jegy.hu weboldalon.
Comments are closed.
