Németi Elemér nyomdatulajdonos, lapszerkesztő és történetíró személye és munkássága kiemelkedő Pestújhely történetében. Gabriella Oren, Németi Izraelben élő unokája nagyapja hagyatékát feldolgozva készítette el könyvét, amelyet az Apja–lánya helytörténeti előadás-sorozatban mutatott be a XV. kerületi Helytörténeti Gyűjteményben.
Széchenyitelep–Pestújhely 1910-ben történő különválása Rákospalotától nemcsak sok nehézséget, de reményt is rejtett a település alakulásában. Pestújhelyen kezdettől igény volt iparosszervezet megalakítására. Németi Elemér az első lépést megtette az ügy érdekében. Ugyanis a Haladás Nyomda tulajdonosának kezdeményezésére 1910 januárjában megalakult a Pestújhelyi Iparosok és Kereskedők Egyesülete. Az elnök Balogh Béla, a titkár Németi lett. A cél: a község iparosait közrefogni, bálok és egyéb táncmulatságok segítségével – mai szóval élve – megtörtént a helyi közösség szervezése. Németi Elemér nemcsak az egyesület titkáraként, de a Pestújhelyi Újság szerkesztőjeként közel 30 évig tájékoztatta az itt élőket a mindennapi eseményekről. Két olyan alapmű kötődik a nevéhez – Pestújhely Ezüstkönyve; Pestújhely Háborús Évkönyve –, amely a település történetét kutatóknak nélkülözhetetlen forrás, a még ma is itt élő leszármazottaknak pedig a múltat őrző krónika. A második világháború borzalmai Pestújhelyet sem kerülték el. Németi Elemér a történetírói munkáját csak 1944. június végéig tudta folytatni. Utolsó leveléből tudhatjuk meg, hogy őt és a településen élő többi zsidó családot Auschwitzba deportálták. Utolsó levele 1944-ben íródott, a család életútja azonban nem tört meg.
Pestújhelyi emlékfasor – múlt és jelen köteléke
2012-ben a Pestújhelyi tér díszeként 48 fát ültettek önkormányzati és civil kezdeményezésre. A fák előtti emléktáblákon az egykori nagyközség meghatározó és kiemelkedő alakjainak rövid életrajza szerepel – közöttük Németi Eleméré is. 2023 májusában érdekes megkeresést kapott az önkormányzat. Gabriella Oren izraeli lakos érdeklődött a helytörténet iránt, és szeretné megtekinteni a kerületi gyűjteményt is. Az első találkozás megdöbbentő volt: Gabriella Oren, Németi Elemér unokája látogatott el gyűjteményünkbe. Gabriella több mint 50 éve él külföldön, mégis tökéletesen ejti ki a magyar szavakat. Elmondása alapján nagyapja személye mindig is tiszteletben volt a családjában, Pestújhelyre is a gyökerei és az emlékfasor vezette.
Gabriella és nagyapja szellemi köteléke a szekrény mélyén megtalált Dávid-csillagos öltönnyel kezdődött, majd a XV. kerületi Helytörténeti Gyűjtemény falai között folytatódott (az emlékfasor vezette el hozzánk). A helyi közösség a hír hallatára – hogy Németi Elemér unokája ellátogat a gyűjteménybe – izgatottan szervezte a találkozót. Gabriella nagyapja hagyatékát feldolgozva, több évnyi helytörténeti kutatómunkával készítette el könyvét, amelyet Apja–lánya előadás-sorozatunkban 2024. október 3-án mutatott be a gyűjteményben.
A könyvről
„Ez a könyv két család történetéről szól: anyáméról – a Németi családról – és apáméról, a Schwarz családról. Ennek a két családnak a története általánosan jelképezi a magyar zsidók sorsát a holokausztban. Én második generációja vagyok a holokauszt áldozatainak (…). Az évek folyamán mindkét ági nagyszüleimtől jó néhány emléktárgy került megőrzésre otthonunkban, anélkül, hogy tudtam volna értelmezni őket. Tavaly, 2023 áprilisában, egy előadás előkészítése előtt a holokauszt emléknapjára, kezembe vettem és átnéztem újra ezeket, és valahogy egész másképp fogtam fel őket, mint előtte. Úgy éreztem, hogy itt több van, több kell legyen, mint ami az első pillantásból kinéz, és jobban bele akarok ásni gyökereim felfedezésébe. Ez elsősorban a Németi családot érintette. Ebből a célból 2023 júliusában ellátogattam Magyarországra. Hallatlan felfedezések tárultak fel előttem. Ezek az anyagok szolgálják alapját e fejezetnek. Az elbeszélést Anyám 1982-es önéletrajzának részletei követik és egészítik ki. (…) Mint megtanultam, nagyapám Pestújhely alapítói közt volt aktív, még a helység önállósodása előtt. Továbbá megtanultam ekkor és az utóbbi év folyamán, hogy könyv- és újságkiadó volt közel 30 évig, nyomdatulajdonos, mondhatni „Pestújhely krónikása” és még sokkal több” – meséli Gabriella Oren a megjelenő könyvről.
Az első benyomások Pestújhelyről
Gabriellát elkápráztatta a településen élő, hagyományaikat és emlékeiket őrző lokálpatrióták kedvessége. De vajon hogyan vélekedett nagyapja az éppen szerveződő Pestújhely életéről?
„Az 1909. év első hónapjában, mint fiatal nős, de már elég kesernyés élettapasztalattal a hátam mögött, rokonlátogatóba jöttem az akkor még puszta Széchenyitelepre. Jóleső volt a pesti lármától elütő nagy csöndesség – és ez a nagy puszta térség életlehetőséget, széles perspektívát sejtetett. Itt állt már a földszintes elemi iskola, a helyi kultúra első szerény temploma, amelybe pár száz gyermek járt akkor is. És vele szemben primitív kis papírkereskedés, amelybe benézve alig láttam árut – persze vevőt sem. Egy itt lakó rokon család, talán hogy ne legyenek itt egyedül, melegen ajánlotta, hogy itt etablírozzam magam. A rábeszélés hatott és bementem az iskolába érdeklődni. Megboldogult Halmai Károly akkori igazgató szívesen fogadott – és érdeklődve kilétem, szakmám iránt, szinte örömmel fogadta a tervemet, mondván, hogy hozzáértő szakember itt Amerikát talál” – Németi Elemér elmélkedése.
Pestújhely vérkeringésében
Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Németi Elemér a pestújhelyi Haladás Nyomda és Kiadó Vállalat tulajdonosaként, az Ipartestület titkáraként, nem utolsósorban a szerveződő izraelita hitközség alapító tagjaként kiemelt szerepet játszott a település fejlődésében. Személyisége sokrétűségéről tesz tanúságot, cikkünk rövidsége miatt csak kettőt említhetünk meg.
Németi Elemér a pestújhelyi szellemi elit tagjaként 1909-ben alapított (máshol 1908-as dátum szerepel) nyomdájával, részletes helytörténeti írásával folyamatosan tájékoztatta a lakókat a települést érintő mindennemű kérdésről. Nyomdájában készített folyóirataiból – Pestújhely; Rákospalota-Pestújhely című hetilapok – a XV. Kerületi Helytörténeti Gyűjtemény többet is őriz. A nyomda a gr. Andrássy Gyula út 32-ben (Ma Pestújhelyi út 32.), az Oprics-házban kapott helyet. (Érdemes megemlíteni, hogy a még saját székházzal nem rendelkező Ipartestület is itt tartja gyűléseit.) Saját nyomdájában készült 1916-ban Pestújhely Háborús Évkönyve, és 1935-ben Pestújhely Ezüstkönyve, melyben Pestújhely település fennállásának 25 éves jubileumáról emlékezett meg szerkesztőtársával, Deák Sándor iskolaigazgatóval.
Pestújhely Háborús Évkönyvéből tudjuk meg, hogy 1909-ben a frissen alakuló település életében az izraelita lakosság is állandó helyet keres magának a településen. Presser Lajos örömmel engedi át Adria utcai házának egy szobáját szombati és ünnepnapi istentisztelet tartására. Egyházilag a Rákospalotai rabbinátushoz tartozó dr. Duschinszky Mihály rákospalotai orth. főrabbi fennhatósága alatt, teljesen független jog- és hatáskörrel, autonóm alapon fiókegyházat hoznak létre. Németi Elemér ebben a folyamatban is oszlopos szerepet vállal. A Neptun utcában állandó imaház, 1912-ben pedig úgynevezett Szentegylet jön létre, melynek megalapítója és első elnöke Németi Elemér.
Az emlékfasor kezdeményezése óta 11 év, Németi Elemér második világháború idején történt elhurcolása óta pedig 80 év telt el. A leszármazottak tisztelettel őrizték, és őrzik ma is az emlékét.
Kis Emőke
Comments are closed.
