Nemcsak finom, szép és színes is

Ilyenkor döbben rá az ember, hogy milyen szép tud lenni egy alma meg egy padlizsán. De még a zeller is milyen mutatós ábrázatot mutat, ha ott látunk mellette egy kosár fügét, és a „kép” előterében csinos levendulalekvárokból és meggydzsemekből építünk paravánt. 

Láttunk például lila krumplit, sokféle sárga színben pompázó csilipaprikát, vöröslő paradicsomgömböket és szép pasztellszínű szőlőfürtöket. Olyanokat, amilyeneket a reneszánsz és az impresszionista festők csendéletes képein is lehet látni. Mintha egy gondosan megtervezett kiállításon lettünk volna. Pedig „csak” egy terménybemutatón jártunk a Pestújhelyi Közösségi Ház udvarán. Mutatjuk.

A Kertünk kincsei című „tárlatot” András Károly, a Budapesti Kertbarát Szövetség elnöke azzal nyitotta meg, hogy régebben az számított, milyen irgalmatlanul nagy növények termettek a kertekben, a látogatók így megnézhették, kinek mekkora a töke (elnézést az áthallásért), és ki milyen különleges uborkát tudott szüretelni az adott évben. 

Az évek múltával sokat változott a helyzet. Ehhez az is kellett, hogy a városi kert azon túl, hogy a család élelmezését szolgálta, hobbicélokra is megfelelt, a kertészek azt is figyelembe vették, amikor veteményeztek, hogy kipróbálhassák azokat a növényeket, amelyekről azt gondolták, esetleg nem bírják az itteni klímát vagy a földet.

Így került Pestújhelyre régebben a földimogyoró, mely ma már köszöni szépen, jól van. Ott virítottak az egészséges szemek a kiállítási asztalokon. Azt, hogy ma már nem kell száz kilométereket menni azért, hogy az ember jujuba-csemetére szert tegyen, szintén magától értetődő. A kínai datolyaszilváról van szó, melynek nincsen magja, és kevés finomabb gyümölcsöt lehet nála elképzelni. Simán megterem errefelé is.

A sztár gyümölcs persze ma is a szőlő, meg a préselés, az iskolás csemeték fölöttébb élvezték most is. Városi gyerekek friss musthoz olyan gyakran már nem tudnak hozzájutni, ezért is volt hasznos a gazdák részéről a helyszíni szemléltetés. 

A kert legnagyobb művészei olyan tárgyakat hoztak magukkal, amelyekről a gyerekek nem is hallhattak eddig. Ilyen volt a videóban is látható vinettalapító, melyet a padlizsán feldolgozásához használtak, meg az a trükkös szerkezet, amiről először a gyerekek azt gondolták, mini fagylaltadagoló. Kiderült aztán, hogy a karalábé belsejét lehetett vele kikaparni, amikor a háziasszonyok töltött karalábét készítettek. De ez még a Lidl- és Tesco előtti boldog világban történt. 

Amúgy a külalakról elmondható, hogy ha a plázákban ilyen formás növényeket látnánk, újra szívesen ennénk zöldségeket, a gyümölcsökért pedig elmennénk a világ végére is. (PP, Rab László, 2018. szeptember 7.)

Fotóink a pompás rendezvényről itt láthatók.