– Közterületen hagyott urnát találtak a kerületünkben – tájékoztatta lapunkat a helyi polgármesteri hivatal népjóléti és intézményfelügyeleti főosztályának vezetője, Reiszné Naszádi Magdolna. Az osztályvezető elmondta, nemcsak szomorú, hogy ilyen előfordul, hanem szabálysértést követ el, aki megsérti hozzátartozójának emlékét. De hogy mit is jelent a kegyeleti jog, ennek jártunk utána.
A kegyelet érzése az elhunyt emlékének tiszta megőrzését jelenti. Kiemelt társadalmi fontosságát mutatja az is, hogy a magyar jogrendszer védelmet nyújt ezzel kapcsolatban. Mindenkinek tiszteletben kell tartani halála után az elhunyt magánéletét, becsületét, emberi méltóságát.
Senkinek nem lehet nevét eltorzítva említeni, tilos becsület csorbítására alkalmas állításokat híresztelni róla, de kevés kivételtől eltekintve jogsértést jelent a halott nevének mellőzése akár síremléken is. Életében kinyilvánított akarata ellenére személyes adatok, titkok senkiről sem hozhatók nyilvánosságra.
A kegyeleti jognak azonban van egy másik oldala is, ez a halálhoz, a végtisztesség megadásához, a halott földi maradványainak tiszteletben tartásához kötődik. A temetés méltatlan lebonyolítása a halott emlékét és a hozzátartozók kegyeleti jogait is sértik. Jogunk van ahhoz, hogy a temetés helyszíne rendezett, a sírhely a gyászolók részéről könnyen megközelíthető legyen, és a szállítás is méltó körülmények között történjen.
A sírt mindaddig, míg meg nem szűnik, nem lehet az ott elhelyezett, a benne eltemetett halottat jelölő síremléktől megfosztani. Kegyeletsértést követ el az, aki a halottat vagy emlékét rágalmazással vagy becsületsértéssel meggyalázza, síremlékét megrongálja, a sírjára helyezett virágokat széttépi és szemétbe dobja.
Így nem csoda, hogy a kegyeleti jog megsértéséből származó jogviták leggyakrabban a sírhelyekkel kapcsolatosak.
Comments are closed.
