Hazánkban 19 percenként meghal egy ember a dohányzás következményeként! Mindez 77 életet követel naponta! Évente 28000 polgártársunkat veszítjük el, akiknek halála összefüggésbe hozható a halála a dohányzással! Ez körülbelül kétszer több mint ahányan alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, baleset, erőszakos halál, öngyilkosság és AIDS miatt összesen meghalnak.
Dohányzásról való leszokás/Fotó: XV Média, Nagy Botond
Hazánkban a felnőtt lakosság mintegy harmada dohányzik. Az egy felnőttre eső évenkénti 3260 cigarettával a világ harmadik legnagyobb cigarettafogyasztó nemzete vagyunk, pedig mintegy harminc évvel ezelőtt még csak a 13. helyen voltunk.
A dohányzás tanult szokás. Átszövi a mindennapi élet viselkedésvilágát, és örömre, bánatra, a kihívásokra adott torzult és az egészséget fenyegető választ vált ki.
50 évvel ezelőtt jelentették meg az első vizsgálatot a dohányzás káros hatásairól. Akkor még csak a tüdőrák és a dohányzás összefüggésére mutattak rá. Mára ez a helyzet teljesen átalakult. Egy sor betegséget írnak a dohányzás és a passzív dohányzás számlájára. A dohányzás, mint viselkedésforma lehet ezen betegségek közvetlen okozója és lehet a betegségek rizikó faktora is. Így a megjelenő kór hamarabb és gyorsabb lefolyású lehet, mint az a dohányzás nélkül lenne. Az akkori első adatok olyanokkal egészültek ki, mint például a dohányzás a szív és érrendszeri betegségek kockázati tényezője. A tüdő, a gége, a szájüregi és a hólyagrák rizikó faktora. Ez a rossz szokás gyengíti az immunrendszert, csökkenti a szervezet C, B-1, B-6 vitamin tartalmát. A csontritkulás egyik rizikófaktorává lépett elő, valamint oki tényezője lett az ínygyulladás és a fogágybetegségek létrejöttében. Több vizsgálat igazolta vissza azt a tényt, hogy impotenciát okozhat. Ma már szinte nem is az a kérdés, hogy melyik szervünkre van hatással a dohányzás szokása, hanem az, hogy melyik szervünkre nem?
Fel kell hívni a figyelmet a dohányzási szokások változására. A mostani helyzet azt mutatja, hogy hazánk felnőtt lakosságának rendszeresen dohányzó részéhez hozzá kell számítani a fiatalkorúak fogyasztását is. Ez az utóbbi idő tekintetében emelkedő tendenciát mutat. Ez az adat azért is figyelemre méltó, mert a dohányzási szokások rögzülése a fogyasztók háromnegyedénél 20 éves kor alatt rögzül! Említést érdemel a női társadalom fogyasztási szokásának emelkedése is. 20 év távlatában nem egész kétszeresére nőtt a 18-24 éves korosztályban a fogyasztás. Ezek az adatok még jobban elgondolkodtatóak akkor, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a magyar társadalom 97% gondolja úgy, hogy a dohányzás káros az egészségre. Ha ezt a kérdést a dohányzó társadalomban tesszük fel, akkor 95%-ot kapunk. Tehetném fel a kérdést, amit mi nem dohányosok részéről oly egyszerű teszünk meg, miért? Meggyőződésem, hogy viselkedésformaként kell tekinteni a jelenségre. Ennek a habitusnak a kezelésével és alternatív lehetőségek felmutatásával kell a dohányzás visszaszorítását elérnünk.
Ezen riasztó adatok és a fogyasztási szokások változása miatt kell folyamatosan foglalkoznunk a dohányzás elleni küzdelemmel.
Engedjenek meg még egy gondolatot. Amíg ezt a cikket olvassák, az újságot átlapozzák, átnézik a lap tartalmát, az Önök számára fontos híreket, adatokat olvasnak ki a lapból, egy ember meghal a dohányzás eredményeként!
BFKH XIV. kerület NI
(Forrás: OEFI)
Comments are closed.
