MI NŐK: a középkori viszonyok ellen

Egy ismert nőjogi aktivistával találkoztunk nemrég a nyugdíjasklubok retró divatbemutatóján. Kedélyesen elbeszélgettünk Méry Judittal, a MI NŐk Országos Szervezet elnökével, aki azért látogatott a kerületbe, hogy támogatókat szerezzen programjához. Ennek lényege, hogy több nőt kell bejuttatni a döntéshozó testületekbe. Többségében olyanokat, akik a civil világból rajtolnak, otthon vannak a közösségépítés világában, és nem rémülnek meg a férfiakkal vívott versenyben. Fáradozásaikkal pedig legalább annyi eredményt el tudnak érni, mint a teremtés koronái.

Méry Judit jókor érkezett, mert a nőket a környékben nem hordozzák a tenyerükön az olykor kíméletlen kifejezésekkel sem fukarkodó, főnök-típusú férfiak. Az elmúlt hetekben láthattuk-hallhattuk, hogy minden különösebb kockázat nélkül ki lehet jelenteni a nyilvánosság előtt, hogy valaki „szakmailag alkalmatlan és erkölcsileg méltatlan” állása betöltésére. Ennyire egyszerű volna? Ha egy nő nem áll be a sorba, és ellenkezik, rögtön az erkölcseit lehet emlegetni? Ez fordítva elképzelhetetlen lenne.

Divat lett a kioktatás, a nők pedig olykor a pökhendi leszólások célpontjaivá váltak. Voltak egészen extrém esetek mostanában. Amikor azt látjuk. hogy az ország vezetőinek jelenlétében a hajánál fogva rántanak a földre egy nőt, akkor azért föltesszük a kérdést: vajon van-e esélye, értelme annak, amit Méry Judit felvállalt?

– A MI NŐK 2001-ben alakult – mondta Méry Judit -, fogtechnikusként és fogászati asszisztensként dolgoztam Győrben, nyugdíjba vonultam, akkor kezdtem építeni a hálózatot. Civilként részt vettem a győri képviselő-testület gazdasági-pénzügyi bizottságának munkájában, fáradoztam a családon belüli erőszak elleni harcban, és mindennel foglalkoztam, ami a magyar nőket érintheti. A célom az, hogy meggyőzzem őket arról, hogy bátrabban álljanak ki az ügyeikért, és ne hallgassanak azokra, akik a konyhába akarnak bennünket parancsolni. Az a világ elmúlt. Az igazi az volna, ha az országos politikában is több lenne a nő, győzködöm a pártokat is, hogy az országos választásokra bátrabban jelöljenek nőket. Mondják, ne lázongjak, ott vannak a nők a pártlistákon. Erre föl szoktam nevetni, tényleg ott vannak: a 20. helyen. Ne oda tegyétek őket, mondom, hanem a lista tetejére!

Méry Judit hat éve él Stuttgartban, nemzetközi női szervezetekkel tartja a kapcsolatot, gyakran utazik, és keresi a civil világ nagyobb közösségeit. Lobbizik azért, hogy az egyenjogúság ne csak duma legyen. Ha ugyanazért a gazdasági vezetői posztért egy férfi és egy nő indul, ne lehessen köztük különbséget tenni – ez a célja.

– Ha kérik, örömmel megosztom a tapasztalataimat – mondta Méry Judit a rendezvényen, amelynek szervezésében többségében nők vettek részt. Ami annyit jelent, hogy a nők nyugdíjasként jóval aktívabbak.

Amikor szétnézünk a kerületben, a nőket megtaláljuk azokon a posztokon és azokon a szinteken, amelyeken a férfiakat kell kiszolgálniuk. Nyitva a pálya előttük, ha valamit elő kell készíteni, össze kell boronálni, el kell intézni, meg kell szervezni. Ahol az emberi törődés elengedhetetlen, szintén sok nővel lehet találkozni. Középszintű vezetői posztokat is bátran pályázhatnak nők. De amikor súlyos döntéseket kell hozni egészen magas szinteken, ott már igen kevés az esélyük. Működik a középkor (az országban is), a férfiak nem engedik közel a nagy ügyekhez a nőket.

Mindez igazolja Méry Judit feudális viszonyok ellen vívott harcát.