Míg máshol hóban-fagyban kellett szűrni az ittas sofőröket és gyorshajtókat, addig Rákospalotán, az M3-as autópálya kivezető szakaszán sokkal jobb volt a helyzet, hiszen „nemcsak küllemében impozáns”, hanem korszerű őrbódé is rendelkezésre állt. Igaz, az intézkedő rendőrnek néha át kellett ugrania a két oldalt elválasztó kerítésen, miközben ment a forgalom.
A közbiztonságra és közrendre ügyelő rendőrőrszemek és őrhelyeik ma már egy letűnt kor ikonikus emlékei. Ez a rendszer ma már nem működik, a kisebb-nagyobb őrbódékat réges-régen lebontották. A hetvenes-nyolcvanas években azonban tucatnyi helyen őrködtek rendőreink a fővárosban. Ellenőrizték a forgalmat, intézkedtek a szabályszegőkkel, körözött vagy lopott autókat tartóztattak fel, helyszíni bírságot szabtak ki, de feladatuk volt körözött személyek elfogása is. Bár 1979-ben egy ilyen őrhelynél történt a sokáig az „évtized bűnügyeként” emlegetett Soós Lajos-féle rendőrgyilkosság is, melynek áldozata Gyulai Károly főtörzs őrmester volt, ezekről a bódékról nem feltétlenül a romló közbiztonság jut eszünkbe, sokkal inkább az árgus szemekkel vagy távcsővel a környéket pásztázó egyenruhás őrszem.
Budapest legmodernebb ilyen őrháza éppen a XV. kerületben, az M3-as autópálya kifelé vezető oldalán volt. Ez a szakasz már az 1980-as években is rendkívül forgalmasnak számított, volt intézkedni való bőven. A korabeli sajtó szerint a mellékelt fotónkon látható őrbódé „nemcsak küllemében impozáns”, hanem korszerű felszereltségű is volt. Miközben akadtak egészen fura problémák is. Például akkor, amikor olyan esetben kellett intézkedni, amikor egy autó nem a kifelé vezető oldalon, hanem a főváros felé haladt. Az autópályát ugyanis már akkor is kerítés (illetve ma betonfal) osztotta ketté, amelyen ilyenkor az intézkedni kívánó rendőrnek egészen egyszerűen át kellett ugrania. Egy-egy ilyen jelenetsor az arra elhaladó autóból nézve talán kicsit mulatságos lehetett, miközben egyáltalán nem volt biztonságos. Ezért merült fel, hogy egy kisebb kaput kellene nyitni a kerítésen. Ez azonban nem valósult meg.
Akármilyen komfortos és modern volt kerületünk ikonikus őrhelye, a napi nyolc óra szolgálat rendkívül fárasztó lehetett. Volt ugyan 30 perc pihenőidő, de értelemszerűen ekkor sem lehetett elszaladni ebédelni a közeli menzára.
A főváros hasonló őrhelyein más miatt nem volt éppen könnyű a szolgálat. Gyakran mostohának is nevezhető körülmények között, metsző hidegben, tűző napon, esőben és hóban kellett ugyanis helytállni. Sok esetben az őrbódé volt az egyetlen menedékhely, ez azonban csak átmenetileg nyújtott védelmet. Panaszkodtak is a szolgálatot ellátó őrszemek. Olyan is akadt, akinek egy kitört ablaküvegű, telefonfülke-méretű helyen kellett végigvacognia egy egész telet, miután a bódé üvege már a kiszállításkor ripityára tört.
A kerület őrhelyén szolgálatot teljesítő rendőrök azért nem csak ittas és/vagy jogosítvány nélkül sofőröket, lopott járműveket lepleztek le. 1983 év végén például egy Nógrád megyében elütött honvédtiszt gázolóját sikerült feltartóztatni az M3-as bevezetőjénél. Vagyis nem volt túlzás az a rendőri körökben akkor hangoztatott mondat: ezek az őrhelyek egyfajta szűrőként szolgálták a közbiztonságot.
(Forrás: Magyar Rendőr)
46 év, 280 kilométer
Az északkeleti országrészt Budapesttel összekötő M3-as Magyarország leghosszabb autópályája (280 kilométer). Az első szakasz 1978. október 16-án adták át Rákospalota és Gödöllő között. 1984-ben készült el az ugyancsak kerületi Széchenyi úti felüljáró, melynek keretében kiszélesítették irányonként három sávosra az alsórákosi Kacsóh Pongrác utat és a rákospalotai Alkotmány és Gábor Áron utcákat. A rendszerváltás után számos új útszakaszt építettek, ez az autópálya jelenleg Budapest és Vásárosnamény között üzemel. Érdekesség, hogy az M3-as 1978 és 1983 között megépült szakaszán a rendszerváltás előtt a szocialista munkagép park mellett nyugati technológiát és gép eketis bevetettek. A Budapest–Gödöllő és Gödöllő–Gyöngyös közötti nyomvonal építésénél amerikai Caterpillar D8H buldózereket használtak az erdős területek megtisztításához és svéd Volvo BM típusú rakodógépeket vettek igénybe a nyomvonaltöltés építéséhez.
Dulai Péter
Comments are closed.
