Kevés mostohább sorsú művészeti műfaj van a köztéri szobrokénál. Bár elsőre azt gondolnánk, hogy éppen ezek azok az alkotások, amelyekre elhelyezésüknél fogva a legtöbb figyelem irányul, a valóság általában éppen az ellenkezője. Annyira a hétköznapjaink részévé váltak, hogy általában észre sem vesszük őket. Sokszor csak évekkel később eszmélünk rá egy-egy ilyen szobor szépségére – hiába mentünk el mellette mindennap a buszmegállóba, az iskolába vagy a boltba menet. Éppen ezért szeretnénk ebben a cikkünkben megmutatni pár olyan gyöngyszemet, amelyek már készen állnak arra, hogy művészileg gazdagabbá tegyék a lakóhelyünket – csak arra várnak, hogy meglássuk bennük a szépet.
Rátonyi József: Ikrek
Újpalotán, a Drégelyvár utca 57. alatt, a helyi szolgáltatóházzal szemben áll ez a delejező hatású szobor. Az Ikrek Rátonyi József 1975-es szobra, amely a mendemondák szerint a panelt akkoriban lakó menekültek számára készült. Szürke színével, sematikus emberábrázolásával és utópikus-modernista aurájával remekül illeszkedik a lakótelep szocreál hangulatába. Ezt az utópikus üzenetet hangsúlyozza talán a két alak hasonlósága mellett azok közelsége, összeforrt jelenléte is. A hasonló, mégis különálló alakok az egyéni különbségek harmóniáját is szimbolizálhatják: miközben külön egyéniségek, mégis egységet alkotnak. Nem nehéz felfedeznünk ebben a szocialista Magyarország ideológiai önképét, amelyről gondolhatunk bármit is, de a mostani távolságból nézve mindenképp megragad a különösségével, így, művészetbe sűrűsödve.
Éppen ezért is ha a ’70-es évek életérzését összefoglaló műalkotásokat listáznánk, Rátonyi szobra a maga egész miliőjével – szolgáltatóházastul, panelostul – biztos ott lenne a top 10-ben.
A Rákospalotán, a Magyarok Nagyasszonya-templom mellett 2014-ben állíttatta fel az önkormányzat az 1956-os Nemzetközi Szoborparkot, amely nemcsak a magyar történelemre, hanem a forradalom eszméinek nemzetközi visszhangjára is emlékeztet. A parkban három jelentős gondolkodó, Albert Camus, Hannah Arendt és Zbigniew Herbert mellszobra is látható, akik munkásságukkal a szabadság, az emberi méltóság és az igazság kérdéseit helyezték előtérbe. A brüsztök alatt egy-egy, az íróktól származó, a magyar forradalomról megemlékező idézet is olvasható. Ezek közül emelkedik ki Albert Camus gondolata, amelynek eredetijét A magyarok vére című írásában olvashatjuk: „A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha és sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.”
Ugyanebben a parkban található a Lobogás című szobor is, amelynek stilizált, félabsztrakt formája a híres lyukas zászlót idézi, amellyel az alkotók úgy elevenítik fel az 1956-os forradalom örökségét, hogy közben új, kortárs megközelítésben interpretálják azt. Mivel a járó-kelőnek alulról fölfelé kell néznie rá, a műalkotás részévé válik az ég is: a zászlólyukon átragyogó ég egyszerre szimbolizálja az űrt – a szenvedést és az áldozatokat –, valamint a szabadság végtelenbe nyúló reményét, melynek szakralitását a templom felsejlő keresztje is hangsúlyozza.
A szobor már címében megjelenő dinamizmusa a forradalom lendületét tükrözi. Az egymásba kapaszkodó elemek az összefogást, a közösség erejét jelenítik meg, amely az 1956-os események egyik legfontosabb vonása volt.
Dréher János: Biciklista
Dréher János minimalista alkotása igazi életigenlést sugall. A szobor színei – az élénk vörös, sárga, kék árnyalatok – az egyszerű formavilág ellenére derűt és játékosságot sugároznak. Ez az élénk színvilág a gyermekek felé is befogadhatóbbá teszi a műalkotás feltételezett üzenetét, amely a kerékpározást mint fenntartható és egészséges közlekedési formát népszerűsíti. Az kompozíció művészi megoldásai arra emlékeztetnek, hogy a kerékpár nemcsak szimpla közlekedési eszköz, hanem a szabadság szimbóluma is, amely egyesíti a sport, a környezetvédelem és a játékos szórakozás gondolatát.
A szobor elhelyezése sem véletlen: az alkotás ugyanis a Száraznád utcai parkban hirdeti a természetközeliség és az aktív életmód fontosságát.
Locker Dávid
Comments are closed.
